"Duracell" gyerekek
Majdnem minden családban van legalább egy olyan gyermek, akit a környezete az élénkség, a "rosszaság", de legalábbis a felnőttek számára elképesztő mozgékonyság megtestesítőjének tart, tréfásan mindeme tulajdonságok mértékegységeként emleget. A gyermekviccek Pistikéit megszégyenítő energiával rendelkező gyerekek próbák elé állítják szüleiket. Kifogyhatatlan lendülettel cikáznak a lakásban vagy a játszótéren, igazi örökmozgók, az ülő testhelyzetet gyakorlatilag nem ismerik, és ők azok, akiknek egy pillanatra sem szabad elengedni a kezét az utcán, mert könnyen bajba kerülhetnek.
Az elcsigázott hozzátartozókban velük kapcsolatban felmerül a kérdés: hol a határ az "egészségesen rossz", élénk, mozgékony és az ADHD-snak, hiperaktívnak tekinthető gyermek között? Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológust, a FIMOTA Központ vezetőjét kérdeztük meg erről.
A szertelenség jelzésértékű
Az egyszerűen élénk gyermekeknek nagyon nagy a mozgásigénye, de nem társul hozzá impulzivitás, vagyis az ingernek az azonnali, közvetlen választ kiváltó hatása, ezért képes késleltetni a vágyait, "uralkodni magán". A hiperaktivitás, a motoros nyugtalanság nem a fő diagnosztikai eleme az ADHD-nak, annyira nem, hogy akár kifejezetten lassú mozgású gyermekről is megállapítható.
Korábban a figyelemzavart tartották a legfontosabb tünetnek, manapság viszont az impulzivitás került a kutatások központjába, mivel az orvosok úgy vélik, hogy a végrehajtó funkciók zavara okozza elsősorban a problémát. Az érintettek azonnal reagálnak, nem tudják az ingerszelekcióért felelős homloklebenyükből irányítva megfelelően kontroll alatt tartani a viselkedésüket. Így például, ha a gyerek felfedezi egy barátját az út túlsó oldalán, azonnal odaszalad hozzá, vagy ha meglát a kezében egy tetszetős játékot, azonnal elkapja tőle, gondolkodás nélkül. A környezet ezért esetleg erőszakosnak bélyegzi, pedig ez csupán a kontrollálatlanság, az impulzivitás, az azonnali válaszcselekvés jele.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hallja, de nem teszi
"Jellegzetes gond az is, hogy az ADHD-s gyerekeknek verbális információk nem szervezik a viselkedését - tette hozzá László doktornő. - Azt mondjuk neki például, hogy 'menj a szekrényhez, szedd elő a kabátodat és vedd fel', ő pedig hallja az utasítást, akár meg is ismétli hiánytalanul, de nem biztos, hogy meg is tudja tenni. Csak akkor képes végrehajtani ezt a kért mozgássort, ha a mozgásminta már ismerős, ha már 'benne van a fejében'. Legalább két-háromszor, türelmesen, egyszerű utasításokra bontva végig kell vele együtt csinálni, és e begyakorlás után boldogan meg fogja tenni bármikor, de addig nem. Mivel közben láthatóan hallotta a hozzá intézett kérést, és sem a fülével, sem az ép értelmével nincs baj, ezért ezt a viselkedést a környezet valószínűleg dacnak, engedetlenségnek fogja tekinteni, mondván: 'meg tudná tenni, de nem akarja'.
Néhány ilyen jelenet után aztán elkezdődik a negatív visszajelzéseknek, konfliktusoknak a hosszú sora, amelynek a vége az lehet, hogy valóban dac és elutasítás ébred a gyerekben, és a helyzet csúnyán elmérgesedik. Nem szabad megvárni ezt, mert ezek a gyerekek - amíg nincsenek elrontva - nagyon jó szándékúak, készségesek, ők örülnek a legjobban, ha teljesíthetik a kapott utasításokat, vagyis, ha már megkapták a megfelelő mozgásmintát hozzá" - figyelmeztetett a téma szakértője.
A tünetek megtévesztőek is lehetnek
A pontos diagnózis nagyon fontos, mivel a kísérő jelenségek, a motoros nyugtalanság és a figyelemzavar egészen más jellegű problémákból is adódhatnak. A gyerek viselkedése mögött állhat például egy addig észre sem vett enyhébb érzékszervi károsodás, például nagyothallás, amely miatt nem érti a hozzá beszélőt, vagy elhanyagolt szemtengelyferdülés, amelynek következtében esetleg az egyik szemét nem használja. Előfordulhat az is, hogy valamilyen speciális tanulási zavar vagy egyéb konfliktus miatt produkál az ADHD-val összetéveszthető tüneteket a gyerek. Például egy enyhén diszlexiás, nehezen olvasó gyerek azzal kerüli el az osztály előtti "leégés" szégyenét, hogy mielőtt rá kerülne a sor a hangos olvasásban, bohóckodásával, rendetlenségével eléri, hogy a tanító kiküldje az osztályból. Hasonló viselkedéssel, látványos elutasítással, szertelen túlmozgékonysággal, akár kisebb dührohammal reagálhat arra is, ha az életkorához, képességeihez nem illő követelményeket támasztanak vele szemben - például három évesen olvasni tanítják.
A kisiskolás korban motoros nyugtalanság és figyelemzavar formájában jelentkezhet az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a depresszió is. Érzelmileg elhanyagolt, szocializációs hiányosságokkal küzdő vagy más magatartászavart mutató kiskamaszok viselkedése is megtévesztően hasonló tüneteket mutathat. A közvélekedés (így a pedagógusok többsége is) azokat a gyerekeket tartja hiperaktívnak, akik zavarják a tanítás rendjét, folyton magukra vonják a figyelmet. A szakember természetesen ennél árnyaltabb különbségeket tesz az egészséges gyermekek viselkedését vizsgálva is, nem is beszélve arról, hogy több betegség kísérő tünetei lehetnek figyelemzavaros hiperaktivitásra emlékeztető megnyilvánulások is. Ezért fontos, hogy a pontos diagnózis felállítása érdekében, mindig forduljon szakemberhez.
Forduljanak szakértőhöz!
Az ADHD, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar diagnózisát csak gyermekpszichiáter állapíthatja meg, és segítséget is csak ő képes nyújtani, viselkedésterápiával, illetve szükség esetén gyógyszeres kezeléssel. A diagnosztizáláshoz több, figyelemzavarra, túlzott mozgásigényre illetve impulzivitásra utaló jellegzetes tünetnek hosszabb ideje (legalább fél éve) megfigyelhetőnek kell lennie.
Az életkor is fontos: mindig csak a gyermek saját korcsoportjától eltérést mutató jelenségek számíthatnak tünetnek. Ilyenek lehetnek a gyerek gyorsan változó észlelése, a túl gyors (végiggondolatlan) reagálás, a verbális utasítások meg nem értése, az időérzék, a tervszerűség, a kitartó feladattudat hiánya, és még sok más zavaró jelenség. Ha felmerül a gyanú, feltétlenül forduljanak szakorvoshoz, hiszen a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, az ADHD nem nőhető ki, és kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat érzelmi, mentális, családi, iskolai területen egyaránt. Ha azonban időben felismerik, és a gyermek és a környezete is megtanul együtt élni vele, akkor el lehet érni, hogy a lehető legkevesebb hátrányát szenvedje el ennek az állapotnak, sőt, a sajátosságait akár előnyére is fordíthassa, sikeresebb felnőtté váljon ez által is.
Az oldal elkészítését támogatta a Lilly Hungária Kft. OGYI/41379-3/2014
HUSTR00069
OGYI/41379-3/2014
A dokumentum lezárásának ideje: 2014.11.03
Lilly Hungária Kft.
1075 Budapest, Madách I. u. 13-14.
www.lilly.hu
(x)
Ez is érdekelhet
