Már az is közismert, hogy az óra átállítása milyen jelentős hatással lehet egyesek szervezetére, sőt a gazdaságra is, de most ássunk kicsit mélyebbre, és a The New York Times szerzőjével kalandozzunk kicsit az egyéni alvásminőség és munkabírás kényes egyensúlyának csábító lehetőségeket rejtő mezsgyéjén.
Austin Frakt, a Bostoni Egyetem Közegészségügyi iskolájának professzora (a NYT szerzője) nem kevesebbet állít, mint hogy egy jó minőségű, kiadós alvás bizony nemcsak a szervezetünknek, de a pénztárcánknak is jót tesz.
"A kipihent munkás produktívabb, ezáltal plusz jövedelemre tud szert tenni" - ebből a Matthew Gibson közgazdász által jegyzett tézisből kiindulva Frakt kiemeli, bár a megállapítás egyszerűnek tűnik, közel sem egyenlő azzal, hogy ha többet alszunk , több fizetést kapunk. Sőt, ha például azt az extra órát úgy "nyerjük", hogy elkésünk a munkából, akkor szinte biztos, hogy kevesebbet fogunk keresni, vagy akár elveszítjük a munkánkat. De akkor hogyan is működik ez az alvás-bevétel reláció?
Nézzük a teljes képet
A témát tanulmányozva gyorsan rájöhetünk, hogy nagyon összetett a kérdés, ráadásul egy fordított ok-okozati összefüggés is van benne. Jelesül: nemcsak az alvás befolyásolja a munkát, de a munka is az alvást . Vegyünk egy egyszerű példát: adott egy ember, aki többet dolgozik, ezáltal többet keres, viszont gyakran kevesebbet alszik. Tanulmányok is bizonyították, hogy a magasabb jövedelműek kevesebbet alszanak, mint az alacsony jövedelműek. Ez nemcsak azért van így, mert nem marad idejük a munka mellett a pihenésre, hanem, mert a munka is stresszesebb, az pedig megzavarja az alvást. Ha azonban valaki rosszul alszik, az növelheti a stresszt. Az egyik alvással foglalkozó amerikai szaklapban publikált tanulmányban nem kevesebbet állítottak, mint hogy a rossz éjszakai alvást másnap több stressz és munkát megzavaró gondolat követi.
Akkor most lépjünk egyet hátrébb, s nézzük így: a jó alvási szokások segíthetik, hogy az ember magasabban jövedelmező munkához jusson. Az új szerep azonban annyira stresszes és akkora figyelmet igényel, hogy az illető éjjel kevesebbet alszik. Ugyanakkor az előléptetés, ezáltal a több bér elérése érdekében hasznos lenne, ha újra rendesen aludna . Még általánosabban: a tanulmányok szerint azok, akik kevesebbet alszanak, rosszabbul teljesítenek a munkában vagy a tanulmányaikban. Például a fáradt orvosok több hibát vétenek, a kialvatlan tanulók rosszabb teszteredményeket érnek el. Ez utóbbi például egy racionális indok lehet arra, hogy akár egy órával is később kezdődjön az iskola. Így a gyerekek nagyobb eséllyel tudnak többet aludni, ami pedig nemcsak az iskolai előmenetelük alapfeltétele lehet, hanem egy későbbi, jobb bevételt biztosító munkáé is.
83 milliárdot hozna
Ez annyira nem légből kapott ötlet, hogy született is erre egy tanulmány, ami nem kevesebbet állít, mint hogy akár 83 milliárd dollár plusz bevételt hozhat Amerikának egy évtized alatt, ha az iskola 8.30-kor vagy később kezdődik. Ráadásul a tanulók hosszú távon számíthatnak arra ezáltal, hogy életszínvonaluk magasabb lesz, hiszen jobb tanulmányi eredmények birtokában jobb munkákat kaphatnak.
Kelet és nyugat ellentéte
A tengerentúli statisztikai hivatal azonban még egy nagyon fontos dologra mutatott rá az alvás és a bevétel kapcsolatát illetően. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott időzónán belül keletebbre vagy nyugatabbra él valaki. A bioritmusunk ugyanis nagyban függ a napfénytől. Hajlamosabbak vagyunk korábban lefeküdni, ha korábban van a napnyugta. Ellenben a napkelte már kevésbé befolyásolja az alvási szokásainkat . A hasonló munkakört betöltők, valamint az iskolások jellemzően ugyanakkor kelnek egy időzónán belül, így az összehasonlítás is állja a helyét. Ez alapján az adott zónán belül keletebbre élők többet aludhatnak, mint azok, akik nyugatabbra élnek, s ugyanakkor kelnek.
Az időzónákkal kapcsolatos egyéb tanulmányok például azt is bizonyították, hogy heti egyórányi extra alvás rövid távon 1,1, hosszú távon akár 5 százalékkal is növelhetik a bevételeket. Ez sem ilyen egyszerű azonban. "Nem fogunk 5 százalék növekedést tapasztalni a bevételeinkben, ha csak mi alszunk tovább egy órával, de a szomszédaink és munkatársaink ugyanannyit pihennek, mint korábban" - idézte a cikk Jeffrey Shradert, a Kolumbia Egyetem közgazdászát, kiemelve: csak akkor működik a rendszer, ha egy adott időzónában mindenki többet alszik.
Bár a szerző Boston és Ann Arbor relációban eljátszik a gondolattal, valljuk be, nehezen elképzelhető, hogy akárcsak egy országon belül hirtelen egyik napról a másikra mindenki nyerjen plusz egy óra alvást. Vagy esetleg a nyugatabbra élők munkaidejét igazítsák egy időzónán belül úgy, hogy a keletiekhez hasonló mennyiséget pihenhessenek . Mindennek ellenére érdemes az előnyöket szem előtt tartani, hiszen életünkben mi vagyunk a "rendezők", ha tehetjük, próbáljuk meg e tanulmányok hasznát saját javunkra fordítani.
Forrás: The New York Times