Az álmatlanság meglehetősen gyakori probléma, becslések szerint minden harmadik embert érint, de csak kevesen fordulnak orvoshoz, pedig nélkülözhetetlen a szervezet számára, ez biztosítja a test megfelelő működését, regenerációját. Álmatlanság (inszomnia) esetén az alvás folyamata zavart szenved, töredezetté válik, időtartama lerövidül. Amennyiben az elalvási, átalvási problémák legalább egy hónapja fennállnak, napközben fáradtság, a teljesítmény romlása észlelhető, gyakori a feszültség, a stressz és ideges eredetű testi panaszok jelentkeznek, akkor már krónikus alvászavarról van szó.
Az inszomnia nem csupán az éjszakákat teszi tönkre, de az egész napos fizikai-szellemi teljesítőképességünkre is rányomja a bélyegét. Negatívan befolyásolja a koncentrációt, hatással van az emberi kapcsolatokra, hosszabb távon pedig jelentősen növeli bizonyos betegségek kialakulásának esélyét. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás többek között szerepet játszik a szív- és érrendszeri megbetegedések, például a magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség kialakulásában. Az alváshiány a pszichére is negatív hatással van, az érintettek körében nem ritka a depresszió sem.
Tünet vagy betegség?
Az alvászavar lehet önálló kórkép, de egy-egy betegség tüneteként is előfordulhat. Agyi érproblémák, stroke, központi idegrendszeri betegségek is állhatnak a hátterében, de a kóros álmatlanság számos belgyógyászati, fül-orr-gégészeti, urológiai, valamint pszichiátriai betegségre is utalhat.
A depresszió tüneteként jelentkező alvászavar esetén nem elég az alvászavart kezelni, fontos a probléma gyökerét, pontos okait megtalálni, érdemes a lelki okokat tisztázni. Ilyenkor a depresszióra jellemző lehangoltság, kedvetlenség, reménytelenségérzés mellett a test is jelezheti a problémát, ami hát- vagy nyakfájásban nyilvánulhat meg. Ugyanakkor komolyan befolyásolhatja a nyugodt éjszakai pihenést az alvási apnoe és a nyugtalan láb szindróma is. Míg az előbbi az alvás során különböző okokból időről-időre kimaradó légzést jelenti, addig az utóbbi egy neurológiai betegség, amelyet az alsó végtagok ellenállhatatlan mozgatási kényszere jellemez, és a lábak nehezen körülírható szúró, égő érzésével, időnként kifejezett fájdalmával jár együtt. E kellemetlen érzés főként éjszaka jelentkezik, és nagymértékben megnehezíti vagy ellehetetleníti az alvást, hatására jelentősen lerövidül az alvásidő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mire érdemes odafigyelni, mi utalhat álmatlanságra?
Az inszomnia leginkább a nőket és az idősebbeket érinti. Változókorban a hormonális változások miatt az alvás felületesebbé és töredezettebbé válhat, ami nehezíti a zavartalan pihenést. Az egészséges, jó alvó emberek is megtapasztalják életük során a rossz alvás negatív következményeit, ám vannak, akik hónapokig, évekig szenvednek a kialvatlanság nyűgétől. Tartós, egy hónapon túl fennálló alvászavarok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, a háttérben meghúzódó okokat feltárni.
Figyelmeztető jel lehet, ha az álmatlanságot egy héten többször is megtapasztaljuk, vagy ha az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet. Ám ilyen jel lehet az is, ha az alvást legalább három ébredés szakítja meg az éjszaka során, illetve, ha az ébredés a szükséges alvási idő letelte előtt, akár órákkal korábban következik be.
Tippek a pihentető alváshoz
Ez is érdekelhet
Magunk is sokat tehetünk azért, hogy jobban aludjunk. Lefekvés előtt három órával már ne étkezzünk, nyugodt, jól elsötétített hálószobában pihenjünk. Próbáljuk kialakítani és betartani a napi ritmusunkat, közel azonos időben feküdjünk és keljünk. Segítséget nyújthatnak a gyógynövények is, amelyek könnyebbé teszik az elalvást, támogatják az átalvást, javítják az alvásminőséget. Ilyen például a macskagyökér, a komló és a citromfű, melyek kombinációja hatásosan alkalmazható feszültségoldásra és alvászavarok esetén.
