Hogy miért álmodunk, mi a jelenség funkciója, abban egyelőre nincs tudományos konszenzus, de a működési mechanizmusát már aránylag jól sikerült feltérképezni - írja az index.hu.
Az alvás különféle fázisokból áll, egyik ilyen a REM fázis , mikoris a legaktívabb az agy, miközben a test izmai átmenetileg megbénulnak - jellemzően ilyenkor álmodunk. Az emlékezetünk, ami az álmokat, vagy az ébren megtapasztalt eseményeket rögzíti, két fázisban működik: az emlékek először a rövid távú memóriába kerülnek, majd onnan átíródnak a hosszú távúba. Ebben az átírásban egy noradrenalin nevű hormon játszik főszerepet; ez egy neurotranszmitter, vagyis az idegrendszerben az ingerületek átvitelét szabályozza, egyébként úgy általában a hangulatunk meghatározásában, az izgalmi állapot kialakításában játszik nagy szerepet.
Alvás közben a noradrenalin csak minimális mértékben termelődik az agyban, éppen azért, hogy pihenni tudjunk. Ezért aztán az álmok szépen bekerülnek a rövid távú memóriába, ahonnan eltűnnek, sosem jutnak át a hosszú távú emlékek közé. Kivéve, ha mégis több noradrenalin termelődik, ami megoldja az álmok átvezetését a hosszú távú emlékezetbe. Ez több okból is megtörténhet, a legjellemzőbb az, hogy egyszerűen felriadunk, az agyunk rögtön ébrenléti állapotba kapcsol és elkezdi termelni a normál működéshez szükséges hormonokat. Vagyis azokra az álmokra emlékszünk, amelyek közben, vagy kicsivel utánuk felébredtünk - akár reggel, akár az éjszaka közepén. Utóbbi ritkábban fordul elő, hiszen ilyenkor jellemzően elég hamar visszaalszunk, és gyorsan el is fogy az emlékek bevésésének üzemanyag-utánpótlása. Emiatt van az is, hogy közvetlenül ébredés után még úgy-ahogy emlékszünk egy álomra, de aztán gyorsan szétfoszlanak ezek az emlékek.
Ez is érdekelhet
A másik tipikus ok, ha az álom tartalma erős érzelmeket mozgat meg, és ez felpiszkálja a noradrenalin termelését; de éppen csak annyira, hogy még ne ébredjünk fel. Végül a harmadik indok, hogy a noradrenalin szintje egyéntől is függ, van, akinél több termelődik, van akinél kevesebb - akinél alvás közben is aránylag sok, annál az álmok is jobban rögzülnek. Ők egyébként a tipikus éber alvók, akiknek az agya a noradrenalin miatt alvás közben is aktívabb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
