Nem titok, hogy az alváshiány kihatással van a fizikai egészségre, így például az éhség szabályozásáért felelős hormonok egyensúlyát felborítva kontrollálatlan hízáshoz vagy fogyáshoz vezethet. Kutatások igazolják azt is, hogy a túlzottan kevés alvás hajlamosító tényező az inzulinrezisztenciára és a 2-es típusú cukorbetegségre . Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy agyunk is megsínyli, ha nem jut elegendő pihenéshez, emiatt pedig az alábbi problémák jelentkezhetnek.
Felgyorsult öregedés
A krónikus alváshiány a demencia egyik leggyakoribb kiváltó oka. Hosszú távon ez a rossz szokás korai halálhoz vezethet, amelynek hátterében a szervezet anyagcsere-folyamatainak nem megfelelő működése áll.
Lelassult gondolkodás
Amennyiben nem töltünk elég időt ágyban esténként, úgy az agy frontális lebenyébe nem jut elég vér. Ennek köszönhetően lelassulnak az agyhullámok, végeredményben pedig olyanná válunk, mint egy álmodozó tinédzser. Az állapot kihatással van a döntéshozatalra, és úgy érezhetjük, komoly nehézséget okoz tisztán gondolkodni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Agyi szennyeződések
Egyszerű hasonlattal élve az aktív agy olyan, mint egy zakatoló gépezet, amely menet közben koszossá válhat. Az alvás során a gerincvelői folyadék kitakarítja ezt a koszt, amely aztán a máj érintésével távozik a szervezetből. Alváshiány esetén ez a folyamat sérül, agyunk pedig nem tud megszabadulni a nappal felgyülemlett káros anyagoktól és fehérjéktől.
Erősíti a stresszt
Fáradtan, álmosan még a rutinfeladatok is, mint a kutyasétáltatás, a bevásárlás vagy az autóvezetés, úgy tűnhetnek, mintha túlnőnének rajtunk. Valójában a stresszküszöbünk válik alacsonyabbá, ami hosszú távon akár depressziót is eredményezhet.
Ez is érdekelhet
Forrás: stethnews.com
