A Cornell Egyetem tudósai 100, középkorú önkéntessel készítettek telefoninterjúkat és napi kedélyállapotukról, valamint alvási szokásaikról kérdezték őket. Később a szubjektív információk kiegészítéseként objektív megfigyeléseket is végeztek. A tudósok a résztvevők személyiségéből adódó pozitív érzelmi ingereket és a napi érzelmi fluktuációt is figyelembe vették a kutatás során.
A vizsgálatok igazolták az előzetes elképzelést, mely szerint a pozitív beállítottságú emberek általában jobban és többet aludtak, mint azok, akiknek kevésbé volt jó az általános kedélyállapotuk. Érdekes módon azonban a napi pozitív eseményekre érzékenyebben és hevesebben reagálók közül meglehetősen sokan küzdöttek alvászavarral. Ez főként azokra volt jellemző, akiknek már az alap-beállítottságuk is erősen pozitív volt.
"A korábbi vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a boldogság és az örömérzet az alváshoz hasonló egészségvédő mechanizmusok megerősítésével segíthet lelassítani az öregedési folyamatokat" - nyilatkozta Anthony Ong, a Cornell Emberi Ökológiai Tanszékének emberi fejlődéstannal foglalkozó professzora.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A mi kutatásunkból azonban kiderült, hogy míg a nagyjából stabil szintű pozitív érzelmek segíthetik az alvási folyamatokat, addig az instabil és intenzíven pozitív érzelmek káros hatással vannak az alvásra. Ezek az eredmények azért is egyedülállóak, mivel felhívják a figyelmet a pillanatnyi boldogság és az alvási folyamatok között fennálló komplex összefüggésekre" - tette hozzá Ong professzor.
A kutatás eredményeiről az című orvosi szaklap online kiadásában számoltak be.
