A horkolás súlyosságával egyenes arányban nő az úgynevezett carotis atheroszklerózis, tehát a szélütés vezető okának előfordulása.
A 110 felnőtt részvételével készült felmérésben a carotis atheroszklerózis előfordulása enyhe horkolás esetében 20 százalék, közepes horkolás esetében 32 százalék, míg súlyos horkolásnál 64 százalék volt.
Életkorra, nemre, dohányzási szokásokra és magas vérnyomásra illesztés után a súlyos horkolást szignifikánsan összefüggésbe hozták a carotis atheroszklerózissal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A súlyos horkolóknak érdemes lenne kivizsgáltatniuk magukat az érbetegségek kockázati tényezőire" - közölte Sharon Lee vezető szerző, John Wheatley docens, a Ludwig Engel Légzéskutatási Központ igazgatója (Westmead Kórház, Ausztrália)."
Ez az első vizsgálat, amely objektíven mérte és értékelte a horkolást, egy kérdőív alkalmazása helyett, az alvászavarral járó légzés és a carotis atheroszklerózis közötti összefüggés kimutatására. Lee szerint a horkolás magas előfordulása a lakosság körében azt jelenti, hogy ezeknek a felfedezéseknek nagy közegészségügyi jelentőségük van a carotis atheroszklerózis kezelés és a stroke-megelőzés terén.
Az Amerikai Alvástudományi Akadémia beszámolója szerint a habituális horkolás a felnőtt nők 24, a férfiak 40 százalékánál fordul elő. A hangos és gyakori horkolás emellett az obstruktív alvási apnoe szindróma figyelmeztető jele is egyben.
A 45 és 80 év közötti 110 résztvevőt alvási laboratóriumban vizsgálták ki. Az önkénteseket horkoló és nem horkoló csoportba osztották enyhe, nem hypoxiás obstruktív alvási apnoéval. A résztvevők polysomnográfiás vizsgálaton vettek részt, ahol számolták horkolásukat, ultrahanggal vizsgálták mindkét carotis és femorális artériát az atheroszklerózis és a szív-érrendszeri kockázat felbecslésére. A horkolási index (horkolások száma egy óra alatt) és a horkolási alvási idő (a három vagy több horkolást tartalmazó, 30 másodperces alvási időszakok összege százalékban kifejezve) alapján kategorizálták a résztvevőket. Az eredmények alapján a résztvevőket három csoportra osztották: enyhe horkolók (0-25 százalék éjszakai horkolás), közepes horkolók (25-50 százalék éjszakai horkolás) és súlyos horkolók (50 százalék feletti éjszakai horkolás).
Az atheroszklerózis előfordulása és a horkolási alvási idő nemlineáris összefüggést mutatott; 50 százalék alatti horkolási idő esetén az atheroszklerózis előfordulása stabil volt, ám ez jelentősen emelkedett az 50 százalék feletti horkolási alvási idők esetében.
Lee szerint a kezelések, mint például a fogyás, csökkentett alkoholbevitel, orális készülék terápia és a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) terápia mind sikeresen csökkentik a horkolást. Eddig még nem végeztek arról vizsgálatot, hogy a horkolás csökkentésével visszafordítható-e a carotis erek károsodása.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
