A horkolások nagyjából hatvan százalékát az okozza, hogy a nyelv és a torok puha szövetei elállják a kiáramló levegő útját, és vibráló hangot adnak, amikor az mégis keresztülhalad rajtuk. Súlyos esetei az alvási apnoé jelének is tekinthetőek, amely állapot a férfiak négy, a nők két százalékát érinti. Ilyenkor a szövetek teljesen elzárják a levegő útját, így a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Az alvási apnoé gyakran tehető felelőssé a szívrohamért, a stroke-ért, a magas vérnyomásért, a napközbeni kimerültségért és a súlynövekedésért.
A probléma kezelésének egyik legsikeresebb módja a CPAP módszer: ilyenkor a páciensek egy maszkot viselnek, amely a légnyomás enyhe növelésével tartja nyitva alvás közben a légutakat. Sokan azonban nem szeretik a maszkot, ezért az érintetteknek csupán a fele viseli rendszeresen.
A hipoglosszális idegstimuláló rendszer elnevezésű új implantátum a nyelv izmainál fejti ki a hatását. Nem csak előrenyomja a nyelvet, hanem a szövetek izmainak kontrollálásával a légutakat is szabadon hagyja. A szerkezetet összekötik egy, a mellkasba helyezhető pacemaker-méretű kis eszközzel is. Az érzékelők figyelik a torokban lévő légnyomás változását és a légzés alakulását, baj esetén pedig elektródáik sokkolják a nyelv izmait, így téve lehetővé újra a szabad légzést.
Az ausztráliai Perthben található Sir Charles Gairdner Kórház dolgozói szerint a kezelés sikeres. Huszonegy komoly alvási apnoéban szenvedő betegen próbálták ki a készüléket. A probléma komolyságát az orvosok egy indexen mérik, amely a kezdeti átlagosan 43 pontról az eszköz használata során 19,5 pontosra csökkent. A napközbeni fáradtság mértéke egyharmaddal csökkent, míg a résztvevők életminőségüket ötven százalékkal jobbnak értékelték.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Egy másik kísérletbe harminc önkéntest vontak be. Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című lapban megjelent tanulmány szerint az implantátum az ő esetükben is hatékonynak bizonyult.
