Alighanem mindenkivel előfordul, hogy olykor felkel az éjszaka közepén. Ilyenkor ránézünk az órára, és egyfelől az fut át az agyunkon, hogy bizony nagyon korai lenne még kikelni az ágyból, másfelől aggódhatunk amiatt is, hogy vajon reggel kellően kipihenten fogunk-e így felébredni, képesek leszünk-e hatékonyan ellátni a napi feladatainkat. Mint azt a Koppenhágai Egyetem közleménye írja , a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a pihentető alvás alapja, hogy zavartalan legyen az éjszakánk. Emiatt is nagyon bosszantó tehát, ha egyszer csak kipattannak a szemeink hajnalban, holott akkor éppen mást sem szeretnénk, mint mélyen aludni. Mindazonáltal az egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint ennél azért bonyolultabb az összkép.
„Azt gondolhatnánk, hogy az alvás egy konstans állapot, amelyből aztán előbb-utóbb felébredünk. Valójában azonban a felszín alatt sokkal több rejlik ennél az alvásban. Kimutattuk, hogy a noradrenalin egyetlen éjszaka alatt több mint száz alkalommal kelti fel az embert. Ráadásul ez teljesen normális alvás közben” – mutatott rá Celia Kjaerby, a Koppenhágai Egyetem Transzlációs Idegtudományi Központjának docense, a Nature Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. A noradrenalin egy stresszhormon, illetve egy agyi ingerületátvivő vegyület, amely a test "harcolj vagy menekülj" típusú reakcióiban tölt be fontos szerepet. Szintje így stresszes helyzetekben többnyire megemelkedik, de emellett az összpontosításban is segít.
Érdemes hozzátenni, hogy bár a noradrenalin éjszakánként száznál is többször ébreszti fel az agyat, azért itt nem feltétlenül tényleges ébredésekről van szó. „Neurológiai értelemben véve felébredünk, mert agyunk aktivitása egy rövid ideig ugyanolyan, mint amikor ébren vagyunk. Ez a pillanat azonban olyan rövid, hogy alvó ember észre sem veszi” – magyarázta Mie Andersen PhD-hallgató, a tanulmány második szerzője. Ugyan a kutatók csak egérkísérletek során gyűjtöttek adatokat, felfedezésük azonban átültethető az emberre is, mert mindvégig olyan alapvető biológiai mechanizmusokat vizsgáltak, amelyek minden emlősfaj esetében közösek.
A mikroébredések jót tesznek a memóriának
„Az alvás azon részének esszenciáját fedeztük fel tulajdonképpen, amely lehetővé teszi, hogy kipihenten ébredjünk, valamint hogy emlékezzünk mindarra, amit előző nap tanultunk” – hangsúlyozta a kutatást vezető Maiken Nedergaard professzor, hozzátéve, hogy eredményeik egy újabb értékes kirakóst jelentenek annak megértéséhez, hogy pontosan mi történik az agyban alvás közben. „Úgy mondhatjuk, hogy a rövid ébredések újraindítják az agyat, amely így készen áll az emlékek eltárolására, miközben ismét mély álomba merül” – fogalmazott a szakember.
A tanulmány szerint alvás során igen változó a noradrenalin szintje a szervezetben: hullámzásszerű mintát követve emelkedik és csökken. Amikor éppen magas szintet ér el, az agy rövid időre felébred, az alacsony szint pedig az alvás jele. Ilyen módon tehát a noradrenalin szintje és az ébrenlét mértéke szoros kapcsolatban áll egymással. „Hozzávetőleg 30 másodperc telik el két csúcsérték között, ami azt jelenti, hogy a noradrenalin szintjei állandóan változik. Emellett azt mondhatjuk, hogy minél mélyebb a hullámvölgy, egyszersmind minél jobban alszunk, annál magasabb az azt követő hullámcsúcs, ennél fogva az ébrenlét mértéke is” – foglalta össze Mie Andersen. Kifejtette, mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy felesleges amiatt aggódnunk, ha egyszer-egyszer magunkhoz térünk az éjszaka közepén. Természetesen az nem szerencsés, ha hosszabb ideig nem tudunk visszaaludni, a rövid távú ébredések viszont az alvásfázisok természetes velejárói, illetve azt jelenthetik, hogy valójában nagyon is jót alszunk.
Jól ismert, hogy az alvás rendkívül fontos funkciót tölt be. A többi között részt vesz a szervezet méregtelenítésében, az Alzheimer-kór megelőzésében, továbbá memóriánkat is erősíti. Ez utóbbit szintén vizsgálták a kutatók kísérleteik során. Kimutatták, hogy azok az egerek, amelyeknél a legnagyobb számban láttak mély hullámvölgyeket a noradrenalin szintjében, egyszersmind a legjobb memóriával is bírtak.
A gyógyszerek használatát is érdemes újragondolni
A tanulmány egyrészt fontos részletekkel bővíti az alvás folyamatáról meglévő tudományos ismeretek sorát. Másrészt óvatosságra is int egyes gyógyszerek, kiemelten az antidepresszánsok alkalmazása kapcsán. „Egyes antidepresszánsok fokozzák a noradrenalin szintjét a szervezetben, ami így magával hozza a kockázatot, hogy kevesebb mély hullámvölgy alakul ki az alvás során. Tanulmányunk alapján pedig ez nagy valószínűséggel a memóriára is kihatással lehet. Éppen ezért kell tehát figyelmet fordítanunk arra, hogy miként befolyásolják a noradrenalin szabályozására ható különböző típusú gyógyszerek az alvást. A jövőben talán érdemes lehet megoldást keresnünk olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amelyek nem változtatják meg az noradrenalinhullámokat az alvás során” – emelte ki Celia Kjaerby.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
