"A tudatos álmodás a REM álom és az ébrenléti állapot között helyezkedik el. A szokványos álomtól eltérően a tudatos álom során olyan agyterületek is aktívak, amelyek a munkamemóriában és a magasabb kognitív funkcióban (például a tervezésben és a viselkedés kontrolljában) játszanak szerepet" - írta meg összefoglaló cikkében az OTSZ Online . Bár a módszer elsajátítása alapvetően hónapokba, évekbe is telhet, a lehetséges előnyök miatt mégis számos kutatás vette már górcső alá.
Frankfurti kutatók például elektromos ingerek segítségével az esetek többségében képesek voltak mesterségesen is előidézni a tudatos álmodás állapotát. És ez még nem minden, ugyanis több ígéretes kísérlet is lezajlott annak érdekében, hogy az álmodó képes legyen kommunikálni a külvilággal.
Az Osnabrück Egyetem tudósai fény- és hangjeleket egyaránt sikerrel juttattak be tesztalanyaik álmaiba, és kihasználva, hogy az ember ilyenkor is képes tudatosan mozgatni a szemeit, visszajelzést is kaptak tőlük. Az egyik kísérletben számok Morse-kódját lejátszva adtak fel nagyon egyszerű matematikai feladványokat a résztvevőknek, akik közül többen helyesen oldották meg azokat, majd szemmozgással a kapott eredményt is hibátlanul közölték. Egy amerikai kutató, Remington Mallett ennél is tovább jutott: az agyi aktivitás monitorozásával képes volt képernyőn is megjeleníteni, ahogy az álmodók képzeletben egy kurzort irányítanak.
Ez is érdekelhet
Mindez igen hasznos lehet a jövőben a rémálmok átalakítása terén, elősegítve olyan betegségek pszichoterápiás kezelését, mint a szorongásos zavarok és a poszttraumatás stressz szindróma ( PTSD ).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
