Az életünk harmadát alvással töltjük. Egy átlagember egyetlen éjszaka alatt akár hétféle álmot is lát, bár ezeket felidézni jellemzően csak akkor képes, ha valamiért felriadt belőlük. Életünk során tehát akár százezerre is tehető álmaink száma, melyek valójában egyfajta hallucinációk , amiket meghatározott alvásfázisokban látunk. Ez a szakasz a gyors szemmozgás angol elnevezéséről, a "rapid eye movement"-ről kapta a nevét: ez a REM-fázis . Ekkor jellemzően légzésünk szabálytalanabbá válik, izmaink teljesen elernyednek, s bár pontosan még a mai napig is keresik az okát a kutatók, hogy miért, de álmokat látunk. Ez egyben össze is függ azzal, miért olyan nehéz visszaidézni az álmainkat, REM-fázisban ugyanis nem képes hosszú távú emlékeket megőrizni az agyunk, így, még ha fel is ébredünk álmunkból nagyon hamar el fogjuk azokat felejteni, hacsak nem írjuk le.
Más a logikája
Mint említettük, az álmaink szerepe még korántsem annyira tisztázott, mint például az alvásé, melyről tudjuk, hogy kulcsfontosságú többek közt a vérnyomás, a metabolizmus , az agyfunkciók és egyéb, az egészségünkre ható szervi funkciók megfelelő működésében. Annyi bizonyos, hogy míg ébren vagyunk, a gondolataink egyfajta logikai rendszert alkotva kapcsolódnak egymáshoz, ellenben amíg alszunk, a bár az agyunk ugyanolyan aktív, gondolataink és álmaink már kevésbé logikusak, sőt mondhatnánk egyáltalán nem azok. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy álmainkat jellemzően inkább az agyunk érzelmi féltekéje irányítja, mintsem a racionális.
Annak ellenére, hogy nincs határozott bizonyíték arra, hogy az álmok egyféle folytatásai, illetve következményei lennének a napközbeni eseményeknek, beszélgetéseknek vagy megtapasztalt érzéseknek, léteznek ezzel kapcsolatos népszerű teóriák, amelyek a kutatókat is megosztják.
Az álmaink a terapeutáink
Nap mint nap találhatjuk magunkat olyan helyzetekben, amelyek felfokozott reakciókat váltanának ki belőlünk, ám az ébrenlétünk alatt, amikor jellemzően a racionális agyféltekénk irányít, az ilyesmit nem engedjük szabadjára. Az egyik elmélet szerint álmaink pontosan ezt pótolják, hiszen érzelmi agyféltekénk ilyenkor rendezheti el azokat a feszültségeket, amelyek napközben keletkeztek bennünk, és akár olyan korábbi események láncolatához is képesek ezeket kötni, amely segíti az új ingerek, események, érzelmek jobb feldolgozását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Üss vagy fuss" tréningek
Miközben álmodunk, az egyik legaktívabb része az agyunknak az amigdala , amely az úgynevezett üss vagy fuss (fight-or-flight) túlélő ösztönünkért is felelős. Egy feltételezés szerint az amigdala sokkal aktívabb, mialatt alszunk, így készít fel bennünket álmunkban az agyunk bizonyos helyzetekre, hogy azokkal majd ébren is képesek legyünk megküzdeni. Szerencsére a REM-fázisban az agytörzs olyan jeleket küld az idegeknek, ami ellazítja az izmainkat, így ilyenkor nem tudunk szó szerint elfutni, sem ütni, bár talán már mindenki álmodott hasonlót, vagy riadt fel arra, hogy egy hatalmasat rándult a teste.
Az álom, mint múzsa
Egy teória szerint azért álmodunk, hogy ilyenkor felszabadulhassanak kreatív energiáink. Bármely művészeti ág képviselői között találni olyan hírességet, aki egyes alkotásait előre megálmodta. A legtöbbünk már biztosan tapasztalta, hogy felébredve akár egy forgatókönyv, vagy dal, vers született meg a fejünkben, esetleg egy milliódolláros ötlet. Ezt érdemes ilyenkor gyorsan papírra vetni, különben néhány pillanat alatt elfelejtjük azt.
Erre magyarázatként a kutatók azt mondják, hogy míg ébren egy bizonyos logika alapján működik a gondolkodásunk, addig álmunkban nincsenek ilyen korlátaink, így a kreativitásunk szabadjára engedve szárnyalhat, ezért születhetnek ilyenkor formabontó ötleteink.
Az álmaink a memóriánk segítői
Egy széles körben elfogadott teória szerint az álmaink elsődleges szerepe, hogy segítsék a fontos emlékek és ismeretek elraktározását, valamint azon felesleges dolgok elfelejtését, melyekre már nincs szükségünk. Kutatással bizonyították, hogy az alvás segít az emlékek elmélyítésében. Ha valami újat tanulunk és alszunk rá egyet, könnyebben elő tudjuk hívni az információt, mintha az alvás jótékony hatása nélkül próbálkozunk ugyanezzel.
Az egyelőre még kérdéses, hogyan is játszik szerepet az emlékek elraktározásában és előhívásában az álom . Talán úgy, hogy elménk ebben az állapotban képes a zavaró tényezőket kizárni, és így a fontos dolgok be tudnak épülni a mélyebb rétegekbe.
Ez is érdekelhet
Forrás: Healthline.com , American Sleep Association
