Egy tanulmány szerint az Amerikában felnőtt állampolgárok naponta átlagosan csak 6,8 órát alszanak, pedig 8 órára lenne szüksége a szervezetnek. Újabban ugyan egyes tudósok azt hangoztatják, hogy nincs szükség ennyi alvásra , mások cáfolják ezt, mondván, sok egészségügyi probléma gyökere, hogy a szervezet természetes igényének ellenére kevesebbet alszunk.
Arra is figyelmeztetnek, hogy nem csak az alvás hossza meghatározó, hanem az is, mikor hajtjuk álomra a fejünket. Sokan későn kerülnek ágyba, viszont egész délelőtt alszanak. A szakértők ezt "késleltetett alvási fázisnak" nevezik, amely súlyosabb problémákat, például anyagcsere változásokat okozhat. Egészségünk szempontjából a legjobb az éjszakai alvás.
A másik probléma az úgynevezett "alvási bulimia". Azaz amikor valaki a hét folyamán csak keveset, négy-öt órákat alszik , ezt a hiányt pedig hétvégén próbálja meg behozni. Azt nem tudni, mit okoz az emberekben, ha évekig élnek krónikus alváshiánnyal, de egyes vizsgálatok azt mutatták, hogy köze lehet például az immunrendszer zavaraihoz, vagy épp a cukorbetegség kialakulásához. A kulcs a jó, pihentető alvás, a megfelelő idősávban. Ha így teszünk, testünknek és lelkünknek is jót teszünk.
Legjobban: