Orvosi értelemben megkülönböztethetünk egymástól rossz és rémálmokat. Mint az az amerikai Alvás Alapítvány weboldalán olvasható, mindkét álomtípusra igaz, hogy érzelmileg felkavaró a tartalmuk. A rémálmok azonban olyan élénk félelemmel tölthetik el az alvó személyt, aminek következtében fel is riad éjszaka – nem ritkán szapora szívveréssel és verítékben úszva. Ilyenkor nem ritka, hogy az érintett immár ébren is fel tudja idézni az álmában látottakat, és a gondolatait eluraló szorongás következtében a visszaalvás is nehezére eshet.
A gyerekek gyakran szoktak rémálmokat tapasztalni, különösen 3 és 6 éves kor között. Majd ahogy idősödnek, lassanként az alvás alatti ijesztő élmények is háttérbe szorulnak. Ezzel együtt vannak esetek, amikor serdülő- és felnőttkorban sem szűnnek meg. Becslések szerint a felnőttek 2-8 százaléka számára okoznak gondot a visszatérő rémálmok, valamelyest nagyobb arányban nőknél. Ha rendszeressé válik a probléma, az az alvásminőségre, a hangulatra és a napközbeni teljesítményre is rányomhatja a bélyegét. Ez esetben már alvászavarról, paraszomniáról beszélhetünk. Mindazonáltal rémálmok sokkal több embernél fordulnak elő alkalmanként, mint ahányan kifejezett alvászavartól szenvednek.
Mi okozza a rémálmokat?
Noha életünk mintegy harmadát alvással töltjük, a tudomány számos kérdésre nem tudja még a választ a témában. Az álmodás pontos funkcióját és folyamatát is nagyrészt homály fedi, így aztán az sem tisztázott, pontosan mi válthatja ki a rémálmokat. Az egyik vezető elmélet szerint valószínű, hogy agyunk így próbál megbirkózni olyan élethelyzetekkel és érzelmekkel, amelyek ébren sok stresszt és szorongást okoznak – olvasható a Clevelandi Klinika cikkében. Rémálmaink tehát gyakran ezekből az – akár elfojtott – érzelmekből táplálkoznak. Nem véletlen, hogy különösen gyakran válnak zaklatottá az éjszakáink a stresszes időszakokban.
Bár a rémálmok spontán jelentkeznek, akadnak kockázati tényezők, amelyek fennállása esetén valószínűbb, hogy kellemetlen élményekben lesz részünk éjszaka. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
Horrorfilmek lefekvés előtt
Nem véletlen, hogy optimális esetben a szülők egyáltalán nem engedik gyermekeiknek, hogy ijesztő filmeket nézzenek lefekvés előtt. Ezek ugyanis a közkeletű feltevésnek megfelelően valóban táptalajul szolgálhatnak az éjszakai lidércálmoknak. Sőt, voltaképpen bármi, ami stresszt és szorongást vált ki az emberből, végeredményben a nyugodt alvásra is rányomhatja a bélyegét. A horrorfilmek mellett hasonló problémát okozhat akár az is, ha felkavaró híreket olvasunk lefekvés előtt, esetleg nehéz, stresszes beszélgetést folytatunk valakivel.
Stressz
Ha napközben stresszes élményekben van részünk, az bizony az éjszakára is kihatással lehet. Egy költözés, munkahelyváltás, szakítás vagy egy szerettünk elvesztése mind-mind befolyásolhatja, hogyan tudunk aludni a nap végén. A napközbeni megoldatlan problémák tehát észrevétlenül is bekúszhatnak álmainkba.
Érdemes szót ejteni a poszttraumás stresszről (PTSD) is, amely egy traumatikus élményeket követően fellépő mentális zavar. Becslések szerint a PTSD-vel küzdő emberek 70-90 százaléka él át rendszeresen rémálmokat éjszakánként. Gyakran ugyanazokat az élénk és felkavaró képeket látják újra és újra, amelyek többnyire a korábban átélt traumához kötődnek.
Alkohol
Az alkohol kapcsán széles körben elterjedt tévhit, hogy segíti a nyugodt alvást. Ez azonban nem igaz. Bár ittas állapotban valóban álmosabbnak érezhetjük magunkat, majd könnyebben el is alhatunk, az alvásminőségünk viszont sokat romlik tőle az éjszaka során. Az alkohol felborítja az egészséges alvásstruktúrát, megnehezítve a mélyalvást. Mindebből zaklatott, forgolódással kísért alvás következhet, amelyet megannyi rossz álom kísérhet. Hasonló összefüggés figyelhető meg továbbá a túlzott koffeinfogyasztás és a kábítószer-használat kapcsán is.
Gyógyszermellékhatások
Számos gyógyszer is előidézhet rémálmokat mellékhatásként. A teljesség igénye nélkül e körben említhetők egyes antidepresszánsok, antipszichotikumok, magas vérnyomásra szedett béta-blokkolók, az alvássegítő melatonin, nikotinpótló készítmények, vagy akár a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás terápiájában használatos szemaglutid. Ha bármilyen gyógyszer szedését elkezdve észrevesszük, hogy a korábbiakhoz képest gyakrabban küzdünk rémálmokkal, akkor érdemes erről kezelőorvosunkkal konzultálni. Lehetséges, hogy a dózismódosítás vagy a gyógyszercsere megoldást hoz a problémára.
Alvásmegvonás
A kialvatlanság rövid és hosszú távon egyaránt komoly kihatással lehet egészségünkre. Hosszú távon összefüggésbe hozható olyan betegségek kialakulásának fokozott kockázatával, mint a depresszió és a szívroham, de már egyetlen nyugtalan éjszaka után is rosszabbul érezhetjük magunkat a bőrünkben. Olyannyira, hogy az alvásmegvonás és egyéb alvászavarok, például a rendszertelen alvásrutin, egyaránt növelik a rémálmok valószínűségét.
Alvási apnoé
Az obstruktív alvási apnoé a légutak alvás közbeni elzáródásával és emiatti mikroébredésekkel járó betegség. Bár az érintett beteg reggelente jellemzően semmire sem emlékszik a mikroébredésekből, alvásminősége közben drasztikusan leromlik, alvása felületessé válik. Mindez napközbeni fáradtsághoz, hosszú távon pedig egyéb súlyos szövődményekhez vezethet. Emellett az alvási apnoé az éjszakai rémálmok kockázatát is növeli. E rémálmok tartalma gyakran légzési problémákon alapul: fulladáson, fojtogatáson, szűk helyeken való bezártságon. Ennek oka, hogy az alvási apnoé következtében az agy nem jut elég oxigénhez, és ez álmainkban is megjelenik.
Mikor keressünk fel orvost a rémálmok miatt?
Érdemes hangsúlyozni, hogy alkalmanként bárkivel előfordulhat, hogy éppen rosszabbul telik az éjszakája. Ha azonban hetente több mint egyszer kínoznak rémálmok, vagy ha a rémálmok az alvásunkra, hangulatunkra, napközbeni teljesítőképességünkre is kihatással vannak, akkor feltétlenül javasolt szakemberrel konzultálni. Ugyancsak beszéljünk erről kezelőorvosunkkal, ha a rémálmok egy új gyógyszer szedését követően válnak gyakoribbá.