Gyakran ismételt mondás az angolok körében, hogy semmi jó nem történik éjfél után. Pontosan nem tudni, milyen eseményhez köthető ez a megfigyelés, szakértők viszont most tudományos alapot is adott neki. A Study Finds oldalán is ismertetett hipotézis szerint a biológiai óránk optimális működéséhez elengedhetetlen, hogy éjfélkor már aludjunk. Hogyha mégis fent maradnánk, az agyunk ebben az időszakban hajlamosabb rossz döntéseket hozni, illetve teret enged az olyan impulzív viselkedésnek, melynek komoly veszélyei lehetnek az alkoholfogyasztás, illetve más addikciók (például a szerencsejáték) kapcsán. Emellett az éjszakázás olyan változásokat is generál az agyban, melynek hatására negatívabban látjuk a dolgokat.
Meggondolatlanabbak vagyunk éjszaka
Dr. Elizabeth Klerman, a tanulmány vezető szerzője szerint belső óránk (az úgynevezett cirkadián ritmusunk) az evolúció során az éjfél utáni alvára, nem pedig az éjszakázásra lett finomhangolva. Munkája vagy életmódja miatt ugyanakkor nem teheti meg mindenki, hogy álomra hajtsa a fejét éjfélkor: az ügyeletben lévő egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek vagy tűzoltóknak például sokszor az egész éjszakát ébren kell tölteniük. „Emberek milliói maradnak ébren az éjszaka közepén, holott komoly bizonyítékok vannak arra, hogy agyuk ilyenkor nem működik olyan jól, mint nappal” – hangsúlyozta a szakember.
Több korábbi tanulmány is kimutatta, hogy az éjszakai órákban megemelkedik többek között az erőszakos bűncselekmények és az öngyilkosságok aránya, de a kábítószerhasználat és az alkoholfogyasztás is súlyosabb mértékben jelentkezik ilyenkor. Ennek egy része persze magyarázható azzal is, hogy az éj leple alatt a bűncselekményeket nehezebb lefülelni, de kimutatták például azt is, hogy sötétedés után nagyobb arányban választunk egészségtelen élelmiszereket.
A tanulmány szerzői szerint agyunk egészen másfajta viselkedésre ösztönöz reggel, mint éjszaka: míg a nap elején éberebbek vagyunk és pozitívabban látjuk a dolgokat, addig este az alvásra hangolódunk, agyunk pedig számos folyamatot lelassít bennünk. A fáradtság érzésével pedig ilyenkor sok esetben társulnak negatív goldolatok és melankólia. Ráadásul ilyenkor a dopamin termelődése is megemelkedik, ami a kutatók szerint felelőtlenebb, kockázatosabb tettekre sarkallhat minket.
Ez is érdekelhet
Klerman azt reméli, hogy hipotézisük további tanulmányokhoz vezet majd arról, hogy a nappali-éjszakai különbségek a cirkadián ritmusainkban hogyan befolyásolják az emberi viselkedést, a döntéshozatalt és a munkateljesítményt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
