A Velvet információja szerint két héttel ezelőtt a buszt bérbeadó cég vezetője közölte az áldozatok hozzátartozóival és az őket képviselő ügyvédekkel, hogy a buszvezetőt alvászavarokkal kezelték. Czakó Tibor, a Pizolit Kft. ügyvezetője a portálnak is elismerte, hogy az alkalmazottat 2016 januárjától márciusig azért függesztették fel, hogy kivizsgálják, mi okozza alvásproblémáit. Mivel azonban a sofőr szakorvosi és üzemorvosi papírt is bemutatott arról, hogy gyógyult, áprilistól újra engedték vezetni.
A nappali álmosság oka
A vezetői engedély megszerzéséhez és megújításához kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell átesnie minden sofőrnek Magyarországon. Ma már a vizsgálat részét képezi az alvás közbeni légzészavar, azaz az obstruktív alvási apnoé szindróma szűrése is.
Az alvási apnoé az alvászavarok egyik típusa, amelynek alapját az alvás közbeni légzéskimaradások jelentik. Leggyakoribb fajtája, az obstruktív apnoé során a garatizmok ellazulnak, aminek következtében a légutak részlegesen vagy teljesen elzáródnak, hosszú másodpercekre meggátolva ezáltal a megfelelő légzést. A csökkenő oxigénszint miatt a betegek rövid időre felébrednek, hogy aktivizálják az érintett izmokat, erre viszont gyakran nem is emlékszenek.
Az alvási zavarban érintettek - megfelelő mélyalvás hiányában - nem tudják kellően kipihenni magukat, ezért nappal álmosak, akár aluszékonyak is lehetnek. Kezeletlenül a betegségnek hosszabb távon olyan szövődményei lehetnek, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú diabétesz, valamint szív- és érrendszeri betegségek. Fontos megjegyezni, hogy az alvási apnoé magától nem múlik el, csak súlyosbodik az évek előrehaladtával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szigorú törvényi előírások
Az Európai Unió felmérései szerint a közlekedési balesetek igen jelentős hányadáért ez a szindróma volt korábban felelős, ezért az ilyen esetek számának visszaszorítása érdekében módosították az EU-s irányelveket. Magyarországon 2015 áprilisa óta a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló minisztériumi rendelet részletezi az obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedőkre vonatkozó előírásokat.
Függően attól, hogy a betegség óránként hány esetben okoz légzéskimaradást, a rendelet megkülönböztet mérsékelt (15-29) és súlyos (30 felett) alvási apnoét, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindkét típus túlzott nappali aluszékonysággal társul. Éppen ezért mindenkit, akinél felmerül a zavar gyanúja, a jogosítvány kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni.
Ez is érdekelhet
Akiknél a vizsgálatok bizonyítják a szindróma fennállását, csak akkor kaphatják meg a vezetői engedélyt, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel igazolni tudják az állapotuk megfelelő ellenőrzését, a szükséges kezelés során kapott utasítások betartását és az aluszékonyság tekintetében elért esetleges javulást. Ezen felül az érintetteknek háromévente felülvizsgálaton is részt kell venniük.
