Alvás

"Okosbölcsőt" fejlesztett ki a babák álomba ringatására egy házaspár, hogy segítse a szülők éjszakai alvását.

Hétköznapokon átlagosan napi fél óra alvástól fosztja meg az embereket a munkájuk - állítják svéd kutatók, akik szerint a munkáltatóknak érdemes lenne megfontolniuk a későbbi vagy rugalmas munkakezdés lehetőségét.

Az életünk stresszes, feszült időszakaiban gyakran előfordulhat, hogy szorongással teli álmok keserítik meg az éjszakáinkat és a pihenésünket. Ezek az álmok a szakemberek szerint afféle tipikus forgatókönyvek szerint zajlanak, attól függően, hogy milyen jellegű feszültségből erednek.

Döbbent már meg, amikor levette a huzatot a párnáról? Hogy lehet ennyire lapos és sárga valamin feküdni? Nem tesz ez rosszat a hátunknak? Vagy a nyakunknak? És milyen dolgok élnek a párnánkon? Vajon éjjel rámásznak az arcunkra?

Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.

A délutáni sziesztával kapcsolatban általános elterjedt nézet, hogy nemcsak ártalmatlan, de egészséges szokás is. Egy, az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán bemutatott friss tanulmány eredményei szerint ugyanakkor kifejezetten kockázatos lehet, ha rendszeresen egy óránál többet alszunk napközben.

A jó alvás erősíti az immunrendszert, csökkenti a feszültség mértékét, valamint az egészséges testsúly kordában tartásában is szerepe van. Íme tíz komoly érv a pihenés mellett!

Görög tudósok kapcsolatot találtak a daganatos betegségek és az egyik alvászavar között.

Összegyűjtöttük azokat a trükköket, praktikákat, melyekkel megkönnyíthetjük az ébredést, és motiválttá tehetjük magunkat a korai napkezdésre.

Vannak, akik azt hiszik, hogy a stressztől csak jobban fognak teljesíteni, de több kutatás is bizonyítja, hogy ennek éppen a fordítja igaz: a nagy nyomás hatására az emberek gyakrabban hibáznak. A hosszú, nyomasztó munkanapok, az ingázás, a gyereknevelés, a kevés alvás és még kevesebb mozgás megteszi a hatását, nem múlik el nyomtalanul.

A statisztikák szerint a Föld összlakosságának mintegy harmada szenved alvászavarban, amelyek hátterében az esetek 75 százalékában valamilyen környezeti és/vagy lelki tényező áll. De pontosan melyek lehetnek ezek? Cikkünkből kiderül.

Aludni az egyik legjobb dolog a világon, ám a hétköznapi rohanásban vagy nem hagyunk rá elég időt, vagy a stressz miatt nem tudunk pihenni. Mit okoz a rossz alvás, és mit tehet az, aki csak álmodik a nyugodt éjszakákról?

Rengeteg feleség és férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. A horkolás azonban nemcsak kellemetlen, de a légzéskimaradás miatt akár életveszélyes is lehet.

Mind a testi, mind pedig a mentális egészségünk szempontjából kulcsfontosságú a jó minőségű és elegendő mennyiségű alvás. Azok, akik valamilyen alvászavarral küzdenek, és a két feltétel közül legalább az egyik nem teljesül, ráadásul a probléma huzamosabb ideig fennáll, kezelés nélkül akár komoly szövődmények kialakulásával is számolhatnak. De pontosan milyen következményei lehetnek a különféle alvászavaroknak?

Miért van az, hogy míg egyesek akár napok múltán is fel tudják idézni az álmaikat, addig mások egyáltalán nem emlékeznek rájuk? A válasz nem olyan egyszerű.

A lakosság nagyjából harmada küzd visszatérő alvászavarral. Ennek fő okai jellemzően a stressz, a nem megfelelő alváskörülmények, a megváltozott napi ritmus, valamint sok esetben a táplálkozási szokások.

Az asztmás tüneteket az alvásunk is befolyásolja, de nem csak az ronthat az állapotunkon, ha kevesebbet alszunk a kelleténél.

Egy öröklődő genetikai mutáció olyan alvási képtelenséget idéz elő a betegben, ami néhány kínszenvedésekkel teli hónapot követően az életébe kerül. Jelenleg nem létezik rá gyógymód.

Kutatóknak először sikerült bizonyítaniuk, hogy alvás közben az agyunk újra lejátssza a frissen átélt emlékeket.

A házikaranténban is nagyon fontos a megfelelő pihenés, ezért a Magyar Alvás Szövetség ingyenes, alvással kapcsolatos életmód tanácsadást indít, hogy segítsen.

Életünk egyharmadát alvással töltjük: mindezt úgy, hogy hiába szükséges ez ahhoz, hogy egészségesek és fittek legyünk, még mindig nem tudjuk pontosan, mi történik akkor, amikor nem vagyunk öntudatunknál.

Alvással töltjük életünk legalább egynegyedét, a pihentető alvásnak nagyon fontos szerepe van mentális és fizikai egészségünk megőrzésében. Éppen ezért ijesztő statisztika, hogy minden harmadik ember valamilyen alvásproblémával küzd. De pontosan mit értünk ezen, és hogyan ismerhetjük fel, ha minket is érint?