Alvás

A "social jet lag" kifejezés jól leírja, hogy mi történik, amikor az emberek később mennek aludni és később is ébrednek fel a hétvégén, mint a munkanapokon. Egy arizonai tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a hosszú repülőutak miatt megjelenő időeltolódáshoz (jet laghez) hasonló jelenség hogyan hat az emberek egészségére.

Nagyon sokunknál a reggeli felkelés rituáléjához hozzátartozik az, hogy lenyomjuk az ébresztőórát és még egy kicsit visszabújunk az ágyba - lehet, hogy csak öt percre, de könnyen lehet ebből akár fél óra is. Ha valaki keveset alszik, ez nélkülözhetetlennek tűnhet, de tényleg olyan jó ötlet ez?

Életünk jelentős részét alvással töltjük, nem meglepő tehát, ha komoly problémaként éljük meg, amikor nem tudjuk éjszakánként kellően kipihenni magunkat. Ha ez gyakran fordul elő, érdemes lehet a lelkivilágunk felé vizsgálódnunk, mert akár innen is eredhetnek a bajok.

Rövid távon még hasznos is lehet a kialvatlanság, hiszen az agysejtek ilyenkor kidobják magukból az elhasznált sejteket. Hosszú távon azonban egészen nagy károkat okoz az agyban, ha nem alszunk.

Gyorsabban elalszunk, és tovább is pihenünk, ha lefekvés előtt kivit fogyasztunk - állítja egy korábbi kutatás.

Ha azt érezzük, hogy egész nap fáradékonyak vagyunk még akkor is, ha kialudtuk magunkat, valószínűleg az életmódunkban és a táplálékbevitelben kell keresni a hibát.

Amerikai adatok szerint az ottani lakosság mintegy 40 százaléka kevesebbet alszik az ajánlott napi hét óránál. Ennek jeleit mind felismerik: ásítoznak, leragadnak a szemeik, hétvégén pótolják be az elhagyott órákat. Annak is vannak jelei, ha az ember folyamatosan nem alszik eleget, ezt pedig sokkal nehezebb észrevenni - az alábbiakban ezeket listázzuk.

Egy új tanulmány szerint a szabálytalan alvásciklus a figyelmet és a kreativitást is megöli. Kognitív képességeinken pedig csak tovább rontunk, ha a kimaradt napokat több alvással szeretnénk pótolni.

A horkolás nemcsak a horkoló éjszakáját teszi tönkre, hanem a mellette alvóét is. Mi okozza pontosan ezt a kellemetlen zajt, és vajon veszélyes lehet-e?

Alvásunk minőségét nem csupán a környezeti hatások, de bizonyos gének is jelentősen befolyásolják.

Alvászavarokkal küzdött a január 20-án Verona közelében balesetet szenvedett busz sofőrje. A tragédia következtében 17 ember vesztette életét. A járművön többségében a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.

Kevés kivétellel a legtöbben nem tudjuk olyan jól kipihenni magunkat utazáskor, nyaraláskor, vagy ha valamelyik barátunknál alszunk, mint a saját ágyunkban. Egy kutatás arra kereste a választ, hogy vajon mi lehet az oka ennek a jelenségnek.

Bár a jogosítványok megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak néhány éve az alvászavar szűrővizsgálata is kötelező eleme, azt saját bevallásuk szerint a háziorvosoknak még mindig csak valamivel több mint harmada végzi rutinszerűen.

Rendszeresen sportol, kerüli a stresszt, délután már lemond a kávéról, mégsem tudja eléggé kipihenni magát? Lehet, hogy csak néhány szokásán kell változtatni!

Az álmosságot és az alvás mélységét részben az immunrendszer szabályozza. A mechanizmus feltárásával megteremtődött a krónikus alvási problémák és az egyéb betegségek következtében kialakuló alvászavarok kezelésének alapja.

Gyermekkorunkban egy napunk 10-12 óráját, felnőtt korunkban a nap 7-8 óráját fordítjuk alvásra: eszerint 60 éves korunkig mintegy 200 ezer órát alszunk. Ha ennél kevesebbet, az agyunkra és testünkre is igen rossz hatással van. Adott tehát a kérdés: mivel biztosíthatjuk, hogy tényleg jól és jót aludjunk?

A 19. századig az emberek a második alvásra esküdtek: a két alvás között csinálták ügyes-bajos dolgaikat. Az, hogy mi mai emberek végigalusszuk az éjszakát, viszonylag újdonságnak számít.

Olykor előfordul, hogy a zavartalanul átaludt éjszakák ellenére is fáradtnak, álmosnak érezzünk magunkat nappal. Bár ennek hátterében több tényező is állhat, hosszabb távon érdemes lehet a vérnyomásunkra gyanakodni.

A súlygyarapodás, a memóriaproblémák, a teljesítőképtelenség, a depresszió és a megnövekedett rákkockázat mind együtt jár a kialvatlansággal. Ráadásul különböző káros anyagok termelődnek az agyban, amelyek közül kiemelkedik egy fehérje, a béta-amiloid, amely amellett, hogy tovább ronthatja az alvási képességet, az Alzheimer-kórhoz is kapcsolódik.

Táskák a szem alatt, figyelmetlenség, ingerlékenység, állandó fáradtság. Ismerős tünetek? Ha Ön is észrevette már magán, vagy a környezete tagjain a jeleket, valószínűleg alvászavar áll a háttérben. Mit tehetünk?

Életünk közel egyharmadát tudattalan állapotban éljük le, de ez elkerülhetetlen, alvás nélkül nem létezünk. A kutatók folyamatosan próbálják kideríteni, ez milyen előnyöket jelent, és számos dologra már sikerült is rávilágítaniuk.

Ma már a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat része az alvás közbeni légzészavar kiszűrése is. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, a jogosítvány megszerzése hónapokig elhúzódhat. Ha a rizikócsoportba tartozik, vagy már jelentkeznek Önnél a tünetek, érdemes időben orvoshoz fordulnia!