A stressz önmagában nem okoz betegséget, a különféle testi-lelki tünetekhez a stresszel való hibás megbirkózás vezethet. Vannak, akik könnyebben túlteszik magukat az élet nehézségein, mások kisebb akadályok következtében is megzuhannak.
Intenzív, hosszan tartó stressz következményeként koncentrációs zavarokat, a testi és mentális teljesítmény csökkenését, fáradékonyságot, kimerültséget, visszatérő alvási nehézségeket tapasztalhatunk. Állandósuló lehangoltság, tehetetlenségérzés, ingerültség, feszültség, szorongás, félelem lesz úrrá rajtunk, amely akár pánikbetegséggé is fajulhat. A testi tünetek között előfordulhat szédülés, émelygés, többféle gyomor- és emésztési panasz, fej- és hátfájás, izomfájdalom, bőrirritáció, hajhullás, fokozott izzadás, és kialakulhat magasvérnyomás is.
Hogyan kezeljük a stresszt, azaz milyen hatékony stresszkezelő technikák állnak rendelkezésünkre?
Felismerés!
Az első és a legfontosabb, hogy kiderítsük, mi az, ami a stresszhelyzetet okozza. Hogy felderítsük a stressz okait, vizsgáljuk meg a szokásainkat. Érdemes naplót vezetni arról, hányszor érezzük magunkat feszültnek egy héten, és azt is, mi váltotta ki ezt a stresszt. Tartsunk önvizsgálatot, hogyan reagáltunk azt adott stresszhelyzetre, és gondolkodjunk el azon is, mivel tudtuk megszüntetni.
Légzőgyakorlatokkal a stressz ellen
A bárki által elsajátítható stresszkezelő technikák közül különösen hatásos a tudatos légzés gyakorlása. A kontrollált (3 másodpercig tartó) belégzés, a levegő benntartása ugyanennyi ideig és a lassú, 3-5 mp-en át tartó kilégzése eredményesen csökkenti a szervezet stresszreakcióit, a pulzust, a vérnyomást, az izomfeszültséget.
Mindig csak egy dologra fókuszáljunk!
Csak az aktuális problémánkkal és annak megoldásával foglalkozzunk, ne vonjuk be életünk további stressztényezőit, aggodalmait, félelmeit, mert így jóval kisebb mentális teher nehezedik ránk.
Kommunikáljunk!
Fontos, hogy tudjunk kommunikálni, egyenesen és érthetően, hogy megosszuk az érzéseinket, kételyeinket, problémáinkat a hozzánk közelállókkal. Ha úgy érezzük, beszélgessünk a családtagjainkkal, barátainkkal vagy a kollégáinkkal! A szemtől szembeni diskurzusok olyan hormonokat termelnek, amelyek segítenek megküzdeni a szervezet stresszreakcióival.
Húzzuk meg a határainkat!
Kerüljük el azokat az embereket, akik stresszreakciót váltanak ki belőlünk, vagy legalábbis minimalizáljuk a velük való kapcsolattartást. Mérsékeljük azokat az ingereket, amelyek frusztrálnak minket vagy szorongást váltanak ki nálunk.
Egészséges életmód=kiegyensúlyozott élet
Általános stresszkezelésre alkalmas a rendszeres testmozgás, amely azáltal, hogy egészséges és levezeti a feszültséget, kihat a lelki egyensúlyra is. A mozgás közben felszabaduló endorfinok fokozzák a jó hangulatot, és elterelik a gondolatainkat a napi aggodalmainkról. A pozitív hatásokat jellemzően legalább 30 perces edzés után érezhetjük. Érdemes olyan tevékenységeket választani, amelyek a mindennapokban segítenek a stresszel való megküzdésben, az ellazulásban, és még fel is töltenek. Számtalan kedvező hatással járó mozgásforma van, amelyek életmódunkba történő beépítése nemcsak hasznos, de az egészségünk megőrzése szempontjából is fontos. Érdemes kardió mozgásformákat választani, mint a futás, úszás, tánc vagy biciklizés, mivel ezek koncentrációt igényelnek, így maximálisan lekötik az energiáinkat és a gondolatainkat.
A kiegyensúlyozott étkezés épp olyan fontos, mint a rendszeres testmozgás és a pihentető alvás. Igyekezzünk elsajátítani legalább egy relaxációs technikát is, próbáljuk ki a jógát vagy a meditációt, amely pihenteti és ellazítja a testünket. Ha kitartóan gyakoroljuk ezeket, a stresszszintünk tartósan csökkenni fog, így testileg és lelkileg is nyugodtabbá és koncentráltabbá válhatunk.
Figyeljünk oda a stressz jeleire, tüneteire, és foglalkozzunk vele tudatosan!
Ne hagyjuk ki a közösségi programokat, amelyek feltöltenek, kikapcsolnak minket, amelyek kiszakítanak a mindennapi mókuskerékből. Ha nem sikerül megbirkózni egyedül a problémánkkal, ha már eluralkodott rajtunk a szorongás, amit képtelenek vagyunk kezelni, akkor a fizikai és mentális egészségünk érdekében ne szégyelljünk pszichiáterhez, pszichológushoz vagy más segítő szakemberhez fordulni!