A legpozitívabban a 35 és 49 közöttiek reagálnak arra, hogy anyák és apák lettek, míg azok, akik 23 és 34 év között látnak hozzá a családalapításhoz, jóval kevésbé örülnek ennek. A kutatásban résztvevő legfiatalabb, 18 és 22 közötti csoport boldogsága a gyermek születése után rögtön lecsökken.
"Az idősebb és műveltebb szülők között a boldogság növekszik a gyermeknevelés során, a fiatalabb és kevésbé iskolázott szülőknék a boldogság stagnál vagy éppenséggel csökken, ami egyértelműen magyarázhatja, hogy a családtervezési folyamat manapság miért tolódik el jobban", magyarázza Dr. Margolis. A potenciális szülők megfigyelik a körülöttük élők helyzetét és azt a családtervezési modellt veszik át , amely a legnagyobb boldogságot hozza az életben.
A csoportok vizsgálása során megfigyelték, hogy míg a boldogság a gyermek születése előtt és után egy évvel kiugróan magas, közvetlenül a születés után van egy erős csökkenés. A legidősebb csoport volt az egyetlen, aki képes volt felépülni ebből az állapotból, ami egyértelműen jelzi: ők finomabban tudnak beleilleszkedni a gyermeknevelésbe.
Életkortól függetlenül csökkent a boldogság a további gyermekszületések után: míg a boldogság az első gyermek érkezése után volt a legmagasabb, a második gyermek születése után ez már csak feleekkora volt , a harmadiknál pedig a hatás alig volt felmérhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ez persze nem jelenti azt, hogy a szülők kevésbé szeretnék az új gyermekeket" - mondta Dr Myrskylä, "inkább arra utal, hogy szülőnek lenni már nem annyira új és izgalmas, mint az első alkalommal - ugyanakkor egy nagyobb család jobban le is meríti a forrásokat".
