Súlyos, rendszerszintű problémákra hívta fel a figyelmet a gyermekvédelem kapcsán a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2022-es jelentése. Mint írták, idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, de annak alapján is egyre szomorúbb kép rajzolódik ki a hazai gyermekjogi helyzetről.
Az alapítvány a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést. Hangsúlyozták: nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Néhány adat ugyanakkor lesújtó képet fest a magyar gyermekek helyzetéről.
Súlyos gondot okoz az alkoholizmus
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022 első negyedévére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly januártól márciusig összesen 19 688 gyerek született. A modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta egyszer sem született húszezernél kevesebb gyerek az első negyedévben. A mostani adat nem kevesebb mint 5,5 százalékkal marad el a 2019-es negatív rekordtól (20 854 gyerek).
A gyermekbántalmazással és -veszélyeztetéssel kapcsolatos adatok is negatív tendenciára világítanak rá. 2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként és 27 229 gyerek volt védelembe véve. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, nyolcszor annyian, mint ahányan Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván.
A 2022-es évben némiképp megnőtt a gyermekkorúak (0–13 évesek) által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma, de nőtt a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma is. Becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel, valamint a 15–19 évesek negyede különböző rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége.
A sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek száma is egyre nő, miközben nincs elegendő szakember – olvasható a jelentésben. A KSH előzetes adatai szerint 102 215 fő SNI-s tanulót tartottak nyilván. Számuk a tavalyi évben haladta meg a 100 ezer főt. Az óvodákban és az általános iskolákba is körülbelül 1000-rel több SNI-s gyerek járt, mint egy évvel korábban. Eközben viszont a gyógypedagógusok hiánya egyre égetőbb problémát jelent országszerte.
Fájóan kevés pozitív tendenciáról tud csupán beszámolni a cikk. Előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság kapcsán.