Bár egyre több fiatalnak van saját lakása, a huszonéves korosztály nagyobb része még mindig kénytelen a szüleinél, vagy rokonainál meghúzni magát. Egyesek szerint ez sokkal kényelmesebb és költséghatékonyabb, mint a különélés, többen vallják azonban azt, hogy anyagilag nem engedhetnek meg maguknak egy albérletet - derül ki a K&H ifjúsági indexéből, melynek eredményeit a Világgazdaság összesítette.
Drága a költözés, de van, aki nem is akar elmenni
Az adatok szerint a harmadik negyedévben a 19-29 éves korosztály 21 százalékának volt saját otthona, szemben az egy évvel korábbi 16 százalékkal. A fiatalok többsége, 44 százaléka, azonban még mindig a család - szülők vagy rokonok - tulajdonában lévő lakásban él. A szüleikkel élő huszonévesek 53 százaléka azt nyilatkozta: fogalma sincs, mikor hagyja el a családi fészket, átlagosan azonban 28 éves korukban tervezik az önállósodást. 62 százalék azért lakik a szülőkkel, mert a különélésre nincs pénze, 34 százaléka arra vár, hogy saját keresete legyen, 25 százalék pedig egyszerűen kényelmi okokból nem hagyja el a család házát.
A válaszadók 21 százaléka csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. 12 százalék azonban azért nem tudja otthagyni a szüleit, mert azok ápolásra, állandó gondozásra szorulnak. Nyolc százalék azonban saját bevallása szerint nem is tervezi azt, hogy elhagyja a házat.
A fiatalok 27 százaléka lakik bérelt lakásban, legnagyobb arányban a nők, a budapestiek és a dolgozó fiatalok. A fiatalabbaknál, a 19-24 éveseknél 72 ezer forintból kijön a lakásbérlés, a 26-29 évesek már jóval magasabb összeget, 97 ezer forintot fizetnek havonta. A bérlők 29 százaléka 100-124 ezer forintból oldja meg a lakhatását, 6 százalékuk pedig 125 ezer forintnál többet fordít erre. Aki viszont elköltözött, az anyagi szempontból is igyekszik függetleníteni magát: a bérleti költségeket mintegy 70 százalékuk saját zsebből finanszírozza.
Egyre kevesebben álmodnak saját lakásról
Bár egy saját lakás értelemszerűen sokkal kényelmesebb megoldás, erről egyre kevesebb fiatal álmodozik: 11 százalékuk venne lakást a következő 3 évben, jóval kevesebben, mint az előző négy negyedévben, amikor még 18-25 százalékuk számolt ezzel a forgatókönyvvel. A legtöbben - 79 százalék - ráadásul csak hitelből tudnák mindezt finanszírozni, 42 százalékuk minimum a lakásvásárlásra fordított összeg felére hitelt venne fel.