Az érdekes vizsgálat hatására a kutatók úgy vélik: a klímaváltozás hosszú távon igenis a nemek arányának megváltozásához vezethet.
Egyes állatfajok (a hüllőkkel az élen) szaporodásában a hőmérséklet kifejezetten nagy szerepet játszik: az utódok nemét azon környezet hőmérséklete dönti el, amelyben a tojások inkubálódnak. Az emberek a hőmérsékleti tényezőt kihagyva a génekre hagyatkoznak, bár a statisztikai adatok arra mutatnak rá, hogy több nő születik a trópusi régiókban, mint a sarkköröknél.
Dr. Misao Fukuda, a japán M&K Health Institute kutatója bizonyítani tudja azt, hogy az emberi ivararányt a hőmérséklet is befolyásolja, bár az előbb említettnél finomabb módon és egy különböző mechanizmus révén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Két hőmérsékleti extrém eset különösen figyelemreméltó: 2010. nagyon forró nyara és a 2011. januárra eső igen hideg tél. Ezek nem csak statisztikailag jelentős ivararány-változást eredményeztek 9 hónappal később, 2011. júniusában és októberében, hanem sajnálatosan statisztikailag magas elvetélést is, 2010. szeptemberében és 2011. januárjában" - állítja a kutató.
A fiúmagzatok halálozásának megnövekedett száma nem okozza egyedül a fiúk csökkent születésszámát, de indikálhat olyan korábbi terhességi trendeket, amelyekhez nincsenek adataink. "A fiúk fogamzását kifejezetten sok külső stresszfaktor veszélyeztetheti , a hőmérséklet- és klímaváltozást beleértve" - írja a kutató.
Közismert tény, hogy a női magzatok túlélési esélye jóval magasabb és az is régóta ismeretes, hogy a stresszes időszakok hatása rosszabb a fiúmagzatokra. Ugyanakkor meglepő, hogy a hőmérsékletnek ennyire jelentős hatása van egy olyan országban, ahol a légkondicionálás teljesen megszokottnak számít.
Azon ivararány-változás, amelyet Japánban tapasztaltak, nem jelent semmilyen veszélyt túlélésünkre, az elvetélések számának növekedése a klímaváltozás újabb jeleként mindenesetre aggodalomra adhat okot.
Ez is érdekelhet
