A szakemberek célja az volt, hogy rávilágítsanak: sok jót hozhatunk ki a rossz tapasztalatokból is, de csak akkor, ha felismerjük, hogyan válhatnak hasznunkra az élményeink. Lássuk, milyen előnyei lehetnek a nehéz gyerekkornak!
Kreativitás
Kaliforniai tudósok 234 művészeti területen dolgozó embert vizsgáltak meg, az alanyok között zenészek, táncosok, színészek, divattervezők és énekesek is voltak. Attól függően, hogy kinek mennyire volt nehéz a gyerekkora, három csoportra osztották őket. Kiderült, hogy azok, akik a harmadik csoportba kerültek, hajlamosabbak a szorongásra , a szégyenkezésre, ugyanakkor negatív tapasztalataik miatt teljes mértékben át tudták adni magukat a művészetnek, a kreatív folyamatoknak. Tulajdonképpen a művészet ruházta fel őket azzal az erővel, aminek segítségével jobbá tehették az életüket, hangsúlyozták az eredmények alapján a szakemberek.
Ian Morgan Cron pszichológus azt mondja: a gazdag fantáziavilág különleges gondolkodásmóddal párosul. "Azok, akik sokat szenvedtek gyerekkorukban, jobban kommunikálnak másokkal, és a személyiségük is összetettebb" - így a szakember.
Alkalmazkodási és asszociációs képesség
Ha egy gyermek nehéz körülmények között nő fel, a pszichéje kénytelen alkalmazkodni a folyamatos stresszhez. Ennek szerencsére nemcsak negatív, hanem pozitív hozadékai is lehetnek: az érintett könnyen adaptálódik a változásokhoz, és bármilyen helyzetben feltalálja magát. Bruce Ellis, a Utahi Egyetem pszichológia professzora szerint a jelenséget kognitív rugalmasságnak hívják: lényege, hogy az érintett rendkívül egyszerűen meg tudja különböztetni a fontos dolgokat a kevésbé fontosaktól, és képes csak arra koncentrálni, amire kell.
Jean Marie Bianchi pszichoterapeuta azt hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatatlan, bizonytalan körülmények asszociatív gondolkodásmóddal ruházzák fel a gyerekeket. Azonnal észreveszik a különféle tárgyak és események közötti összefüggéseket, és a lehetséges történések minden változatát logikusan át tudják gondolni.
A szakemberek állításait különféle tesztek is bizonyítják. Az egyikben például 2 játékos vett részt, akik rossz utasításokat kaptak egy számítógépes játék használatához. Az egyik alany jó körülmények között nőtt fel, ő a leírtak szerint cselekedett, és egy idő után belezavarodott a dologba - ahhoz szokott hozzá ugyanis, hogy mindig követni kell a szabályokat. A másik résztvevőnek nehéz gyerekkora volt, így nem félt kockáztatni és új megoldásokat keresni; tisztában volt azzal, hogy az előírások a helyzettől függően változhatnak.
A veszély felismerése
A noradrenalin vagy norepinefrin stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi: a többi között akkor termelődik, amikor valamilyen váratlan vagy veszélyes dologgal találkozunk, így segít felismerni a közelgő fenyegetést. Ian Robertson klinikai pszichológus és neurobiológus kutatása szerint a norepinefrin mérsékelt mennyiségben pozitív hatással van az agyra - javítja a memóriát és a tanulási képességet. A nehéz gyerekkor pozitív hozadéka lehet a norepinefrin hatékonyabb termelődése, az érintettek ugyanis gyorsabban felismerik a veszélyeket, mint mások, és azonnal elkezdenek töprengeni azon, hogyan tudnák elkerülni a bajt.
Kiváló memória, empátia
Chiraag Mittal, a Texasi Egyetem kutatója vizsgálatai során a következő eredményekre jutott: a nem éppen ideális környezetben felnőtt gyerekeknek sokkal jobb a memóriájuk a megszokottnál. Ráadásul nagyon gyorsan fejlődik: a régi, haszontalan információk, ha szükséges, azonnal átadják a helyüket a friss, remekül hasznosítható tényeknek, tudásnak. Az azonban nem tagadható, hogy a sokat szenvedettek nem felejtik el a rossz élményeket, és azokat a személyeket, akik nem megfelelően bántak velük. Ezek segítenek nekik abban, hogy a jövőben hatékonyabban tudják megvédeni magukat.
Szintén pozitív felfedezés, hogy a nehéz gyerekkor fejleszti az empátiát, az érintettek képesek megérteni mások érzéseit: egyetlen pillantásból tudják, mi zajlik az emberek lelkében, így mindig hasznos segítséget tudnak nyújtani.
+ Egy jó tanács
A nehéz gyerekkor sokakra béklyóként nehezedik. Az érintettek mindennapjai úgy telnek, hogy egyre csak arra várnak, mikor történik valami rossz, és nem hisznek abban, hogy jobbra fordulhat a sorsuk. Ian Morgan Cron szerint azonban meg kell tanulni nem saját magunkat hibáztatni a traumák miatt, és mindig a pozitív dolgokra összpontosítani.
"Van erre egy remek módszerem. Az egyik csoportterápia során megkértem az egyik betegemet, mondja el az életét öt percben úgy, hogy mindenki megértse: ő az áldozat. Később azt mondtam neki, tegye meg ugyanezt, de úgy, hogy elbeszéléséből az derüljön ki: ő a hős. A beteg először nem hitte el, hogy ez lehetséges. A feladat tehát egyszerű: ne felejtkezzünk el a korábbi élményeinkről, de próbáljunk elvonatkoztatni, és a szépet észrevenni az életben."
Forrás: brightside.me