A tanulmányból az derült ki, hogy az intézetben nevelkedő gyerekek esetében nagyobb a veszélye annak, hogy az autizmusra jellemző szociális viselkedéseket mutassák - így például jellemzőbb náluk a kommunikációs deficit. Ezek a tünetek azonban enyhülnek, ha a gyerekek családcentrikus nevelőszülőkhöz kerülnek - számolt be a Medical News Today.
A tanulmány a Bucharest Early Intervention Project (BEIP, bukaresti korai intervenciós projekt) keretében készült vizsgálatra épült. "Világszerte közel 8 millió gyerek nevelkedik intézetekben, így az eredményeket mindenképpen meg kell fontolni" - áll a BEIP-ben.
A vizsgálatban a gondozók töltötték ki a tesztet, amelynek alapján fény derült arra, hogy az autizmus-spektrumon hol helyezkednek el, milyen viselkedéseket mutatnak, és milyenek a kommunikációs képességeik . Kontrollcsoportként pedig 100 olyan gyerek adatait használták fel, akik soha nem voltak intézetben. Az összes olyan gyereknél, aki a autista tüneteket mutatott, részletes fejlődésneurológiai vizsgálatot is készítettek.
A vizsgált gyerekek közül ötnél találtak autizmusra utaló jeleket: ők mindnyájan voltak intézetben, később ketten családhoz kerültek, a többiek pedig más intézetekben nevelkedtek tovább. Azok a gyerekek, akik sosem jártak intézetben, nem mutatták az autizmus tüneteit. A kérdőív összes kérdése alapján a kutatók azt állapították meg, hogy az intézetben nevelkedők összességében szignifikánsan több deviáns társas viselkedést mutattak, mint azok, akik sosem voltak intézetben. A korán családhoz került gyerekek esetében jellemzőbb volt a normál szociális viselkedés, és náluk az autizmusra jellemző tünetek is javultak.
A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az autizmus esetében a legtöbbször nem játszik szerepet a pszichoszociális depriváció; a legtöbb autista szerető családban nő fel. Az intézetbe kerülő gyerekek tünetei ugyan nagyon hasonlóak az autistákéihoz, de a viselkedés hátterében álló okok nagyon eltérőek lehetnek.