Az már egy ideje nem titok, milyen borzasztó körülmények uralkodtak a romániai árvaházakban a Ceausescu-diktatúra idején - a gyerekek éheztek, koszosak és betegek voltak, nem kaptak játékokat, néhányukat még oda is láncolták az ágyukhoz. Arra azonban csak most világítottak rá londoni kutatók , hogy az ott átélt nélkülözés és elhanyagoltság következtében az árvák agya sem fejlődhetett megfelelően.
Megdöbbentő a különbség
A kutatásba 67 egykori romániai árvát vontak be, akiket brit családok fogadtak örökbe. Ezen fiatalok agyát hasonlították össze 21 olyan árváéval, akik nem szenvedtek el semmiféle nélkülözést, elhanyagolást gyerekként. Az eredmény a tudósok szerint megdöbbentő: az egykori romániai árvaházakból érkezettek agya átlagosan 8,6 százalékkal volt kisebb a jó körülmények között élt társaikénál.
A gyerekek egyébként két héttől négy évig terjedő időszakot töltöttek a romániai árvaházakban. A tudósok azt látták, hogy minél több ideig voltak ott, annál jelentősebb volt a visszamaradás az agyuk méretét tekintve.
Visszafordíthatatlan hatások
A két csoport tagjainál ráadásul fontos strukturális különbségeket is találtak három agyterületen. Ezek a területek a szervezést, a motivációt, valamint az információfeldolgozást és a memóriát érintik. A tudósok azt remélik, eredményeik segíthetnek megindokolni az alacsonyabb IQ és az ADHD magas arányú előfordulását ezeknél a fiataloknál.
Bár a tanulmány arra nem ad magyarázatot, hogy a gyerekkori elhanyagoltság pontosan hogyan fejti ki ezt a hatást az agyra, de azt kiemelték, hogy ez az első olyan tanulmány, amely hangsúlyozza a korai környezet és rossz sors erőteljes hatását az emberi agy fejlődésére. Ezek a hatások ráadásul még most, 30 évvel a diktatúra bukása után is érződnek a fiataloknál.