A kutatást készítő Murray Straus 15 különböző ország egyetemistái között mérte fel a bűnözői hajlamot kilenc szempont segítségével. A szempontok között szerepelt az antiszociális viselkedés, az, hogy az apját, az anyját vagy a New Hampshire Egyetem munkatársa megfigyeléseit az Amerikai Kriminológiai Társaság Atlantában megrendezett éves találkozóján tárta a nyilvánosság elé.
Amint arról Straus beszámolt, sok szülő, sőt még gyermekpszichológus is úgy véli, ha a szülő szeretettel és segítő szándékkal fenekeli el a gyermekét, annak nincs káros hatása, pedig ez egyáltalán nem igaz. A mostani kutatás eredményei is azt mutatják, hogy kultúrától és szándéktól függetlenül a verés minden gyereknél csak növeli a későbbi viselkedésbeli problémák számát. A gyerekeknek valóban sok útmutatásra és fegyelmezésre van szükségük, ám ezek nem helyettesíthetők a fizikai bántalmazással.
Straus azt is megvizsgálta külön, milyen hatása van annak, ha csak az apa, vagy csak az anya, illetve ha mindkét szülő megveri néha a gyerekét, és azt tapasztalta, hogy a legnegatívabb hatása az utóbbinak volt. A felmérésben résztvevő 15 ország többségében a hallgatók kétharmada számolt be arról, hogy tízévesen megütötték, és a többségnél mindez heti egy-két alkalommal fordult elő. Straus 1969 óta tanulmányozza a gyerekverés kérdését, számos tanulmánya és könyve született már a témával kapcsolatban.