A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly összesen 77 500 gyermek született Magyarországon. Közülük 71 701-en jöttek világra az állami kórházakban, illetve ez utóbbi csoportban a császármetszéssel született babák aránya 41,59 százalék volt 2024-ben – írja a Dívány a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) statisztikáira hivatkozva. A császármetszések aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett itthon: elsőként 2017-ben már átlépte a 40 százalékot, 2019-ben pedig azóta is fennálló rekordot elérve elérte a 42,02 százalékot. Ettől a tavalyi adat sem marad el jelentősen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos állásfoglalása alapján – orvosi szempontból – a 10 százalék körüli arány tekinthető fontos mérföldkőnek. Azokban az országokban ugyanis, ahol a császármetszések aránya eléri ezt a szintet, a megfigyelések szerint egyaránt csökken az anyai és a csecsemőhalálozás. A 10 százalékos határ elérve a további aránynövekedés ugyanakkor már nem hozható összefüggésbe hasonló előnyökkel – olvasható a WHO oldalán. A szervezet hangsúlyozza, hogy az utóbbi évtizedekben soha nem látott ütemben növekszik a császármetszések aránya világszerte. Ennek hátterében kulturális okok mellett az alábbi tényezők játszhatnak alapvető szerepet:
- a kismamák félelme a hüvelyi úton történő szülés fájdalmaitól;
- a szülés időbeli tervezhetőségének praktikus előnyei;
- sokak szerint a császármetszés kevésbé traumatikus élmény az újszülöttek számára;
- egyes kultúrákban fontos tényező az is, hogy a császármetszés kevésbé terheli meg a medencefeneket, így csökkenthető általa a vizeletinkontinencia előfordulása, valamint a nők számára élvezetesebb a visszatérés a szexuális élethez szülés után.