A mostani kutatás során a tudósok összesen 43 tanulmány adatait összehasonlítva jutottak erre a megállapításra, ami szerint a depresszió előfordulása hasonlóan alakul az egészséges felnőttek (10,2 százalék) és a túlélők (11,6 százalék) körében két vagy több évvel a diagnózist követően.
"A depresszió egy rendkívül jellemző probléma a daganatos betegségek túlélőinél, de a depressziós tünetek, komplikációk hiányában, két évvel a diagnózist követően általában megszűnnek. A szorongás ennél sokkal kiszámíthatatlanabb, mivel akár még a diagnózis után 10 évvel is okozhat gondokat. Eddig azonban nem sokan foglalkoztak a szorongásos tünetek kiszűrésével, mivel a kutatások során főleg a klinikai depresszió volt előtérben" - nyilatkozta Alex Mitchell, az angol Leicester General Hospital munkatársa.
"A vizsgálati eredményeink szerint a diagnózist követően a szorongásos tünetek előfordulási aránya mind a betegek, mind a rokonaik esetében jelentősen megnő. A kórházból való elbocsátást követően a betegeknek rendszeres szűrővizsgálatokon kell részt venniük és ez fokozhatja még a tünetmentes páciensek szorongását is" - folytatta a szakértő. "Ezen kívül fontos még megemlíteni, hogy a jelenlegi rehabilitációs módszerek meglehetősen hiányosak. Sokkal jobban oda kellene figyelni a szűrések során az esetlegesen jelentkező szorongásos tünetekre, mind a betegeknél, mind a családtagoknál."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyre nő az érintettek száma
2020-ra évente már több mint 21 millió új daganatos beteget fognak diagnosztizálni az orvosok. Bár a daganatos betegek 70 százaléka túléli az első öt évet, az ezzel együtt járó hosszú távú mentális problémákról, amik akár a közeli családtagokat is érinthetik, nincsenek pontos adatok.
A tanulmány részletes leírása a című orvosi szaklap online felületén olvasható.
Legjobban: