Egyre népszerűbb Magyarországon az EC-nek nevezett módszer (lásd keretes írásunkat), amely mellett a kismamák a csecsemők természetes igényeit figyelembe véve segítik az ürítést. Noha nem ez a lényege, a módszer egyik kellemes hozadéka, hogy egyszer csak feleslegessé válik a pelenka. Az így szoktatott gyerekek olyan 1,5 éves koruk körül szobatiszták lesznek, míg az állandóan pelenkát használók 2-3 éves kor körül szoknak át a bilire. Kismamákat kérdeztünk a tapasztalataikról.
Senki se szeret székletben csücsülni
"Nagy az érdeklődés a kismamák körében, így látom a félelmeiket is" - mondta lapunknak Farkas Veronika, aki először barátnőjétől hallott a módszerről. Kezdetben úgy volt vele, hogy ő ezt inkább kihagyná, mert azt gondolta, hogy túl sok energiájába kerülne a váltás, de manapság már a mosható pelenkázási tanácsadására érkező szülőknek mesél róla. Tapasztalata szerint, aki EC-zik, az általában "mosizik" is, azaz mosható pelenkát használ - nála is így történt.
Azt mondta, ha valaki felajánlja a babájának a pelenkán kívüli ürítési lehetőséget, akkor észre fogja venni, hogy a baba nagyon hamar meg fogja érteni, és szívesen él a lehetőséggel. Neki ez a visszaigazolás a gyermeke részéről volt a legfelemelőbb érzés. Szerinte vannak általános jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy baba kakilni fog. Például mocorog, nyög, ráncolja a homlokát. Noha a szülő-baba párostól is függ, pár hét alatt rá lehet érezni ezekre a jelekre. Úgy véli, a babák nem tudják visszatartani az ürítési ingert, viszont elengedni igen, ezért ha alkalmat adunk nekik, élnek is vele. "Senki se szeret székletben csücsülni" - mondta.
Sokat lehet spórolni is
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kecskeméti Marsa-Rózsa Szabina is a mosható pelenkák iránt érdeklődött, és így került kapcsolatba az EC-vel. Maga is meglepődött, hogy a módszer mennyire bevált nekik. Kisfiánál két hónaposan kezdte - innentől 2-3 pelenka havonta még becsúszott -, de négy hónapos korára a gyermek már csak bilibe kakilt. Nyolc hónapos gyermeke pisi-fronton jelenleg még nem szobatiszta, de jó úton haladnak efelé. Mint mondta, ő azért váltott az EC-re, hogy jobban tudjon a gyermeke igényeire reagálni, illetve erősítse a baba-szülő kapcsolatot. Érdekes volt megfigyelnie, hogy gyermeke ürítési jelei menet közben hogyan változtak. Kisfia például kezdetben úgy jelezte székelési ingerét, hogy a szájával csücsörített, mostanában homlokráncolással jelzi ugyanezt.
Marsa-Rózsa Szabina fontosnak tartja a pelenka nélküli élet anyagi részét is, hiszen manapság brutális pénzügyi sokkot jelent a pelenkázás, több gyermek esetén különösen. Noha ők megtakarítottak az EC-vel, illetve a mosható pelenkákkal, férje szerint a pelenkamosás költségeit beleszámolva már nem biztos, hogy a végszámla jelentősen olcsóbb, de ők pontos számolást nem végeztek.
Farkas Veronika viszont igen: számításai szerint egy baba esetén a pelenkázás költsége három év alatt 350-400 ezer forint. Mosható pelenka esetén ugyanez már 170-200 ezer forintból is kijön, EC-vel ez még kevesebb. "Ha a magyar újszülöttes anyukák naponta csak egy eldobható pelenkát váltanának ki mosható pelenkára, 32 millió kidobott pelenkával lenne kevesebb minden évben" - mondta lapunknak.
Zero waste
A kiskunfélegyházi Hajdú Lilla eredetileg zero waste indíttatásból közelített a szóban forgó módszer felé. Már várandósként eldöntötte, hogy mosható pelenkázni fog, mivel ezzel is szerette volna csökkenteni családja öko-lábnyomát. Végül az első gyermeke szülése után, egy támogató újságcikk hatására vágott bele az EC-be 2018-ban. Neki olyannyira bejött a módszer, hogy a második gyermekénél is ezt alkalmazta, illetve a majdan születendő harmadik gyermekénél is ezt fogja. "A nagyobbik lányom 20 hónaposként lett szobatiszta, a kisebbik 19 hónaposan. Amióta EC mellett élnek, elkerülte őket a hasfájás is" - mondta lapunknak.
Hajdú Lilla tapasztalata szerint az újszülöttek ösztönösen nem ürítenek maguk alá, ahogy egyébként az újszülött állatok sem. "Az EC-ben azt szoktuk mondani, hogy a nem EC-ző gyereket gyakorlatilag mi neveljük arra, hogy a pelusba ürítsen évekig, majd egyik napról a másikra minden áron tiltani akarjuk neki. Eléggé irreális hozzáállás" - véli interjúalanyunk. Említett még egy érdekes megközelítést: pelenka nélkül törlőkendő és popsikrém sem kell, így pedig kiütései sincsenek a kisbabái popsiján, amit szerinte a legtöbbször a krémek és a törlőkendők okoznak. Illetve egy fogzáskori erős kiütéses időszaknak is hamarabb vége száraz fenékkel - tette hozzá.
És mit mondanak az orvosok?
A cikkünkben szereplő kismamáknak vegyes tapasztalatai vannak az EC orvosi megítélésével kapcsolatban. Farkas Veronika szerint az EC-szemlélet nagyon eltér a Magyarországon megszokott gyakorlattól. Például gyermekorvosok úgy nyilatkoznak elítélően a témában, hogy valójában nem ismerik a részleteit - mondta. Hajdú Lilla azt tette hozzá, hogy környezetében az ismerős védőnők, orvosok fele-fele arányban voltak támogatók vagy érdektelenek és ellenzők. Tapasztalata szerint az idősebb orvosok jobban támogatják az EC-t, mint a fiatalabb generáció. Talán azért, mert előbbiek szintén mosható pelenkáztak, illetve biliztettek hat-hét hónapos kortól - tette hozzá.
Marsa-Rózsa Szabinának kifejezetten kellemetlen tapasztalatai voltak, amikor megemlítette, hogy szeretne EC-zni. Gyermekorvosa határozottan ellenezte a módszert, mondván "kit is zavar az a pelenka?". Az orvos szerint a korai biliztetés megzavarja a gyermek egyéni fejlődési ritmusát. Illetve azt is mondta, hogy hova rohan az anyuka, miért akarja szobatisztaságra szoktatni. Ez is csak a mai rohanó világ mintázatát mutatja szerinte.
Mint látható, erősen véleményes a gyermekorvosok körében a pelenka nélküli módszer megítélése. Vannak, akik támogatják, és vannak, akik nem. Mivel az orvosi megítélés kérdése meglehetősen érzékeny és kiterjedt téma, ennek élettani, egészségügyi, illetve kulturális vonatkozásairól cikksorozatunk második részében fogunk beszámolni, amelyben kizárólag orvosokat kérdezünk az EC-ről.
Ez is érdekelhet
