A gyermek első életéve sok szempontból meghatározó, hiszen ilyenkor óriási fejlődésen megy keresztül. De mivel a nyelvi kommunikációja még kezdetleges, a testbeszéd és az érintés nagy szerepet kap. A tokiói Toho Egyetem tudósai is erre jutottak, mikor azt vizsgálták, hogyan reagál egy csecsemő az ölelésre.
Megfigyelték, hogy a 4 hónapos vagy fiatalabb baba szívverése lelassult, vagyis a kisded ellazul, ha valamelyik szülője, gondviselője megölelte. Ha csak egyszerűen a karjukba vették, például etetéshez vagy hordozáshoz, az nem váltott ki ugyanilyen hatást. A vizsgálatok során a csecsemők RRI-értékét mérték, amely a szívverés reciproka: amikor a pulzus emelkedik, az RRI csökken, és persze fordítva.
A kísérlet során megmérték a csecsemők RRI-értékét úgy, hogy kiemelték őket a kiságyból, majd 20 másodpercig tartották a kezükben, úgy, hogy lazán ölelték , illetve szorosabban is. Mindezt valamelyik szülőjükkel, utána megismételték a kísérletet egy idegennel. A babák RRI-értéke egyedül akkor emelkedett meg, vagyis akkor csökkent a pulzusuk, ha egyik szülőjük ölelte őket. Ennek oka az lehet, hogy a gyermekek már 12 hetes koruktól kezdve képesek megkülönböztetni szüleiket más emberektől.
Kölcsönös nyugtató hatás
Az ölelés pedig nemcsak a kisdedre hat nyugtatóan, hanem a szülőkre is, a megfigyelések alapján az ő szívverésük is csökkent ilyenkor. A tanulmány egyik szerzője, Sachine Yoshida szerint mindez arra utal, hogy az ölelés úgy működik a gyermek és szülő között, mint a szeretet, boldogság kommunikációs eszköze.
A szerzők ezenkívül rámutattak még egy érdekes felfedezésre. A kísérletekből az derült ki, hogy az ölelés nyugtató hatása kevésbé érvényesült, ha a csecsemő sírt, valamiért zaklatott volt. Fontos tehát, hogy ne csak akkor öleljük meg babánkat, amikor kifejezetten megnyugtatni, vigasztalni szeretnénk.
Forrás: Medical News Today