Mint azt megírtuk, a javaslatot Ernst Kuipers egészségügyi miniszter terjesztette a holland kabinet elé tavaly júniusban. Az egy év alatti gyermekek eutanáziájára vonatkozóan már léteztek irányelvek Hollandiában, ezt terjesztik ki most az idősebb, 12 éven aluli gyermekekre is. „A javaslat értelmében továbbra is törvénybe ütközik, hogy Hollandiában az orvosok aktívan véget vessenek egy 12 év alatti gyermek életének. A vis maior záradék azonban mérlegelési jogkört ad az ügyészeknek, hogy kivételes körülmények között ne indítsanak büntetőeljárást” – magyarázza a The Conversation oldalán megjelent cikkében Dominic Wilkinson, az Oxfordi Egyetem újszülöttgyógyásza és etikaprofesszora. Mostanáig Belgium volt az egyetlen ország a Földön, ahol engedélyezett volt az eutanázia 12 éven aluli gyerekek esetében is.
Wilkinson kifejti, hogy holland orvosok és jogi szakértők még 2005-ben dolgoztak ki irányelvet arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen kivételes körülmények között alkalmazható eutanázia egy év alatti beteg gyerekeknél. Ez volt az úgynevezett Gröningen-protokoll, amelynek értelmében a szükséges kritériumok közé tartozik a biztos diagnózis és prognózis, a reménytelenség és elviselhetetlen szenvedés, a szülők egyöntető beleegyezése, valamint egy független orvos alátámasztó szakvéleménye. Az új szabályozás ugyanezt az irányelvet terjeszti ki egészen a gyerekek 12 éves koráig.
Van, amikor csak így szüntethető meg a szenvedés
Az egészségügyi minisztérium 2019-ben elindított egy vizsgálatot, amelyben kutatók a négy évvel korábbi gyermekhalálozási eseteket elemezve megállapították, hogy egyetlen esetben sem volt tetten érhető, hogy az orvosok szándékosan siettették, elősegítették volna a halál bekövetkeztét. Mindazonáltal holland gyermekorvosok és szülők egyaránt beszámoltak néhány olyan esetről, ahol a gyermekek és családjaik a palliatív ellátás ellenére is rendkívül megterhelő életvégi szenvedéseken mentek keresztül. Néhány gyermek esetében például gyógyíthatatlan agyi tumor okozott szűnni nem akaró hányást, sikoltozást és rohamokat haldoklásuk során. Másoknál gyógykezelésre nem reagáló epilepszia váltott ki naponta akár több tucat vagy több száz rohamot.
A vizsgálat eredményeinek tükrében a kutatók egyrészt javaslatot tettek a palliatív ellátáshoz való hozzáférés erősítésére. Másrészt arra is, hogy a jogalkotó változtasson a hatályban lévő szabályozáson, lehetővé téve az eutanáziát a legszélsőségesebb esetekben. A kormány úgy becsüli, hogy évente öt-tíz gyermek felelhet meg a vonatkozó kritériumoknak Hollandiában.
„A holland javaslat némiképp különbözik a Belgiumban érvényben lévő törvénytől. Belgium ugyanis 2014-ben csupán eltörölte az önkéntes eutanáziához való hozzáférés alsó korhatárát” – mutat rá Wilkinson. Ez elméleti szinten azt jelenti, hogy a 12 éven alul belga gyermekek akkor kérhetik az eutanáziát, ha végstádiumú betegséggel küzdenek, súlyos panaszaik nem enyhíthetőek, képesek megérteni a helyzetet, valamint szüleik is egyetértenek a döntéssel. Ugyanez nem vonatkozik a holland rendelet hatálya alá tartozó gyermekekre, amennyiben túl fiatalok vagy túl betegek ahhoz, hogy maguk döntsenek. A belgiumi törvény elfogadása óta egyébként mindössze négy olyan esetet jegyeztek fel, amikor 18 éven aluli kiskorúak életének segítettek véget vetni orvosaik.
Lavinaszerűen enyhül az eutanázia szabályozása?
Wilkinson szerint kritikusai a holland törvénymódosítást nagy valószínűséggel az úgynevezett "csúszós lejtő" elmélete újabb bizonyítékaként fogják értelmezni. A teória lényege, hogy amennyiben egy társadalomban lehetővé válik az eutanázia, még ha kezdetben csak erősen korlátozott körülmények között is, hosszú távon akkor is progesszív liberalizációhoz vezet, egyszersmind egyre több problémás esethez. Az eutanáziaellenes tábor már a Gröningen-protokollt is a csúszós lejtő elve egyértelmű manifesztációjának tartotta. Mindazonáltal a statisztika nem azt mutatja, hogy egyre többen kérelmeznék életük lezárását, sőt, hosszú távon számottevő csökkenés látszik. A holland egészségügyi miniszter elmondása alapján 2007 után csupán két egy éven aluli gyermeknél alkalmaztak eutanáziát az országban.
Ez is érdekelhet
„A legfontosabb etikai kérdés, hogy vajon társadalmunk mit vár el az orvosoktól, amikor egy-egy ilyen – szerencsére ritka, de – szívszorító helyzettel kénytelenek szembenézni, hogy véget vessenek-e egy súlyosan szenvedő gyermek életének” – veti fel Wilkinson. „Vajon az orvosoknak meg kellene próbálni az öntudatlanságig leszedálni a gyermeket, várva az elkerülhetetlen vég bekövetkeztét? Tegyék meg, amit csak tudnak, de fogadják el, hogy a szenvedés nem mindig elkerülhető? Vagy tegyenek lépéseket, hogy meggyorsítsák a gyermek elmúlását? A legtöbb országban ez utóbbi nem egy jogszerű lehetőség, még ha a szülők és az orvosok úgy is tartják, hogy az lenne a leghumánusabb a gyermek számára. Úgy tűnik, Hollandiában most ez elérhetővé válik végső megoldásként, amint az új szabályozás hatályba lép. Remélhetőleg ritkán lesz rá szükség” – teszi hozzá a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
