Ahogy idősödünk, úgy hanyatlik a fizikai és a szellemi állapotunk. Egyebek mellett csökken a szív- és érrendszer teljesítménye, gyengülnek a csontok, izmok, ízületek, romlik a látás, hallás, nehézzé válik a vizelet ürítése, tartása, és az agy öregedésének következtében memóriaproblémák is jelentkeznek. Nem véletlen tehát, hogy egy bizonyos kor után már különösen sérülékeny az ember, ha balesetekről van szó, amelyek nagy része egyébként statisztikák szerint az érintett otthonában történik.
A leggyakoribb időskori balesetek az esések. A 65 éves vagy annál idősebbek eséseinek háromnegyede kar-, láb- és vállsérüléssel végződik. Az időseknél jellemző, hogy esés közben egynél több testrészük sérül meg, ez az esetek 25 százalékában igaz (az arány az összes többi korcsoportnál 16 százalék). Az esések nemcsak azért veszélyesek, mert az érintett olyan súlyosan megsérülhet, hogy kórházi kezelésre van szüksége, vagy akár bele is halhat; ha az állapota nem komoly, ám valamiért hosszú időn át nem tud felkelni a földről az esés után, fennállhat a hipotermia (kihűlés) vagy a nyomási fekély kialakulásának kockázata is. Az elesés mellett ugyancsak elterjedt baleset – és ugyancsak súlyos következményekkel járhat –, hogy az idősek megvágják, megszúrják, megütik vagy megégetik magukat, esetleg egy rossz mozdulat miatt meghúzódik, begörcsöl valamijük.
A legfontosabb óvintézkedések
Bár mindentől nem tudjuk megvédeni idős szerettünket, ha néhány fontos óvintézkedést megteszünk az otthonukban, nagyban csökkenthetjük annak az esélyét, hogy nagyobb baj történjen velük. Mindenekelőtt törekedjünk arra, hogy szerettünk minél könnyebben és biztonságosabban tudjon közlekedni a lakásban. Pakoljuk el az útból a bútorokat vagy azokat a tárgyakat (például vezetékek, cipők, szobanövények), amik zavaróak lehetnek, és ellenőrizzük, nem csúszkálnak-e a szőnyegek, sarkaik nem állnak-e el a padlótól.
Gondoskodjunk arról, hogy szerettünk otthonának minden pontja jól meg legyen világítva, sőt, a lakás bizonyos részein éjszakai fényeket is elhelyezhetünk (például a fürdőszoba felé vezető úton). Vegyük szemügyre a bútorok, polcok sarkait, peremeit - ha élesek, tegyük azokat balesetbiztossá! Kevesen gondolnák, de annak szintén lehet jelentősége, hogy mit visel otthon a szerettünk. Ügyeljünk arra, hogy a ruhája ne legyen túl bő vagy hosszú, mert könnyen beleakadhat valamibe, és a mozgást is nehezítheti, illetve, hogy olyan papucsot hordjon, amelynek nem csúszik a talpa és szilárdan tartja a lábat.
Mivel a lakás bizonyos részei, helyiségei kockázatosabbak, ezek biztonságosabbá tételére különös figyelmet kell fordítanunk. Ilyen például a fürdőszoba. Ha szerettünk fürdőszobájában kád van, szerezzünk be az aljára egy csúszásgátlót, illetve szereltessünk fel a környékére egy kapaszkodót, amely megkönnyíti a ki- és beszállást. A zuhanyfülke aljára szintén tegyünk csúszásgátlót, illetve a biztonságosabb mosakodás érdekében vegyünk egy zuhanyszéket is. Hogy problémamentes legyen a leülés és a felállás, a vécé környékén is legyen egy kapaszkodó, illetve célszerű lehet beruházni egy vécéülőke-magasítóra. Amennyiben van lépcső a lakásban, az ugyancsak komoly veszélyforrás lehet. Ellenőrizzük, hogy minden rendben van-e a korláttal, a lépcsőfokokra pedig helyezzünk csúszásgátló szőnyeget. Ne felejtkezzünk el a konyha alapos felméréséről sem! A gyakran használt tárgyakat, eszközöket tegyük könnyen elérhető helyre, hogy szerettünknek ne kelljen nyújtózkodnia, felmásznia értük, és időnként vizsgáljuk meg, kielégítően működnek-e a konyhai kisgépek, illetve a hűtő, a tűzhely (utóbbival kapcsolatban fontolóra vehetjük, hogy szerettünk biztonsága érdekében egy olyat szerzünk be, amelyik automatikusan kikapcsol).
Fektessünk nagy hangsúlyt a tűzesetek megelőzésére is! Idős szerettünk otthonában mindig legyen tűzjelző, porral oltó tűzoltókészülék és szén-monoxid-érzékelő, amely eszközök megfelelő működését rendszeresen ellenőrizzük. Vizsgáljuk át időnként az elektromos hálózatot is, a sérült, elavult vezetékek cseréjéről pedig minél hamarabb gondoskodjunk. Érdemes a gyertyákat is eltávolítani szerettünk otthonából: könnyen előfordulhat ugyanis, hogy elfelejtkezik arról, hogy meggyújtott egyet, és őrizetlenül hagyja a lángot, amely akár tüzet is okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha megtörténik a baj
A balesetek megelőzése mellett azt is érdemes átgondolni, megtervezni, hogyan kérhet a lehető leghamarabb és legegyszerűbben segítséget szerettünk, ha minden óvintézkedés ellenére baj történik vele az otthonában - ez különösen akkor lényeges, ha egyedül él. Jó megoldás lehet például, ha veszünk neki egy mobiltelefont, amit mindig magánál hord, így vészhelyzet esetén is azonnal elő tudja venni (sérülten ugyanis nem biztos, hogy képes elmenni a vezetékes telefonig, átkopogni a szomszédhoz, vagy kikeresni a segélyhívó telefonszámát a hűtőre tűzött listáról). Lényeges, hogy a készülék könnyen kezelhető legyen, és hogy előre betápláljuk az eszközbe a legfontosabb segélyhívó telefonszámokat. Akkor sem kell azonban kétségbeesni, ha idős szerettünk idegenkedik a mobiltelefon használatától! Manapság már számos olyan hordozható, orvosi segélyhívó készüléket lehet kapni, amelyeket úgy alkottak meg, hogy csak egyetlen gombot kelljen megnyomni, és máris úton legyen a segítség.
