A Magyar Ifjúságkutatás 2016-os adatai érdekes képet festenek a magyar fiatalok házassághoz és gyermekvállaláshoz való hozzáállását illetően. Míg a saját lakás megszerzése egyre inkább kitolódik, addig a családalapítást a magyar fiatalok nagyon fontosnak tartják.
A legtöbb fiatal házasodni szeretne
Az életkor egyre inkább kitolódik. A legtöbb fiatal biztos anyagi hátteret szeretne leendő családjának, ennek elérése azonban hosszú évek munkája. A 15-29 éves fiatalok 73 százaléka egyedülálló 2016-ban, míg ez a szám 2000-ben 69 százalék volt. A 2012-es adatokhoz képest a házasságban élők esetében stagnálás figyelhető meg, ugyanis akkor is és most is 10 százalék él házasságban. A magyar fiatalok 25 éves koruk felett kezdenek el komolyabban a családalapítás felé hajlani. Míg 20-24 évesek körében sokkal inkább az egyedülálló családi állapot figyelhető meg, négyötödük él így, addig ez a szám 25-29 éves korban csökken, a magyar fiatalok felére igaz, hogy nem élnek párkapcsolatban. 27 százalékuk azonban már párkapcsolatban, 23 százalékuk pedig házasságban él.
A fővárosban és a nagyobb városokban több az egyedülálló, de nincs lényeges különbség a kisebb városokban élőknél sem. Jóval érdekesebb képet mutat az iskolázottság és házasság kérdése. A felsőfokú végzettségűek 18 százalék házas, míg az alap- és középfokú végzettségűek esetében ez a százalékos arány 8-11 százalék közötti.
Átlagosan 23-24 éves korukban érzik azt, hogy itt az ideje az elköteleződésnek, a nők valamivel korábban, a férfiak valamivel később döntenek erről a lényeges kérdésről. A még egyedülállók legnagyobb része is a házasság mellett voksol, mindössze 6 százalék utasítja el teljesen a házasság intézményét.
2012-höz képest egyre többen szeretnék ezt a családi állapotot választani. A nők 74 százaléka, a férfiak 63 százaléka tervezi az arany gyűrű viselését. Az életkor növekedésével csökken, míg a településméret és az iskolai végzettség tekintetében nő a házasodási kedv.
1,7 gyermeket terveznek átlagosan
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás alapján a 15-29 éves korosztály 14 százaléka már szülő. Átlagosan 22,2 évesen vállalnak gyermeket a magyar fiatalok, ami az elmúlt évekhez képest magasabb szám. A már szülők 23 százaléka tervezi, hogy az elkövetkező 3 évben újabb gyermeknek ad életet, míg 24 százalékuk nem tervezi egy másik gyermek vállalását. A magyar fiatalok átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, és a még gyermek nélküliek 48 százaléka már tudja, körülbelül mikor szeretne belevágni a gyermekvállalásba: átlagosan 28 éves korukban tervezik az első gyermek megszületését.
Ez az életkor 2012-ben 29 év volt, így elmondhatjuk, hogy a fiatalok gyermekvállalási tervei korábbra tolódtak.
Miért nem előbb vállalnak babát?
A gyermekvállalás sok mindent megváltoztat az ember életében, nagyobb felelősséggel jár, emellett a biztos anyagi háttér kialakítása is fontos. A magyar fiatalok szerint a gyermekvállalás pozitívan hat a boldogságérzetre, illetve a családi és baráti kapcsolatokra is.
A 15-29 évesek esetében azonban a gyermekvállalás közepesen, de inkább negatívan hat a továbbtanulási lehetőségekre, a karrierre és az anyagi helyzetre. A szexuális életre , szabadidős tevékenységekre való hatása azonban megosztó.
Saját lakás: a legnehezebb cél
Míg a fenti életeseményeket pozitívan, addig a saját lakásba való költözést sokkal borúsabban ítélik meg a fiatalok. A nem, kor és településtípus ugyan nem számít sokat, az iskolai végzettség azonban igen. A magasabb végzettségűek szinte mindig későbbi életszakaszukban érték el ezeket a célokat. A magyar fiatalok átlagosan 27-28 éves korukban tervezik, hogy saját lakásba költöznek. Ez természetesen a saját jövedelem függvénye.
A legfontosabb szempontok körébe a felnőtté válásban nemcsak a saját lakás birtoklása, hanem az önálló döntéshozatal, a házasság és a gyermekvállalás is beletartozik. Emellett az is fontos, hogy az illető felnőttnek érzi-e magát, illetve a saját jövedelem és az iskolai tanulmányok befejezése is szerepel a listán.
Ez is érdekelhet
Összességében elmondható, hogy míg a családalapítás kérdése pozitív megítélést kap, addig a saját lakás kérdése sokkal bizonytalanabb. A magyar fiatalok előbb vágnak bele a házasságba és a gyermekvállalásba, mint hogy elköltözzenek a szüleiktől.
