Ha valaki megfélemlít, önkényesen beavatkozik az életünkbe, rendszeresen vagy tartósan háborgat minket, az a Büntető Törvénykönyv ( BTK ) szerint kimeríti a zaklatás bűncselekményét, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. Ha ráadásul még emellé azzal is megfenyeget, hogy például megüt, megöl, akár minket, akár valamely családtagunkat, vagy esetleg csak kilátásba helyezi, hogy "bajunk eshet", máris két évre számíthat. Ha pedig mindezt jelenlegi, esetleg volt házas- vagy élettársunk teszi, az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével él vissza, a büntetés akár 3 év szabadságvesztés is lehet. Ugyanennyire számíthat az is, aki nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló sérelmére követi el mindezt.
Az online zaklatásra nincs törvény
Bár látszólag a törvényben elég sok lehetőségre gondoltak, az online zaklatás egyelőre nem szerepel benne, pedig nem csak személyesen fordulhat elő, hogy valaki velünk szemben megfélemlítően, megszégyenítően, megalázóan, ellenségesen vagy támadólag lép fel, sérti az emberi méltóságunkat, szexuális vagy egyéb természetű magatartásával alakít ki számunkra negatív élethelyzetet. Erre egyelőre nincs jogszabály, pedig épp Budapesten írta alá 2001. november 23-án 30 ország, köztük hazánk is az internetes bűncselekmények problémájával és ezek szabályozásával foglalkozó Cybercrime Convention -t, melyhez azóta összesen 67 nemzet csatlakozott. De még abban a dokumentumban sem kap az online zaklatás akkora hangsúlyt, mint amekkorát a probléma méretéből fakadóan kellene.
Pedig, ha valamiben, hát ebben különösen fontos lenne a megfelelő jogi háttér kialakítása, az internetes zaklatás áldozatai között ugyanis feltételezhetően ( adatok erre elvétve vannak) sokkal több a kiskorú, mint a zaklatás "hagyományos" formájának áldozatai között.
Régen cikizés, ma bullying
Sokan erre legyintenek, mondván, ami a gyerekek között zajlik, nem több diákcsínyeknél, cikizésnél, ugratásnál, kisded csúfolódásnál, amihez a felnőtteknek semmi köze. Ami azonban "normálisnak" számított 20-30-50 évvel ezelőtt, szerencsére ma már nem elfogadott. Mert bár a mai szülők, nagyszülők többsége is képes lenne felidézni olyan iskoláskori élményt, melyben egyszer vagy többször megalázták, akár verbálisan, akár fizikálisan bántalmazták, az akkori felfogás szerint, azt még tűrnie kellett. Sőt, sokszor nemcsak a gyermekek, de a nevelők is beszálltak egy-egy ilyen "heccbe", vagy éppen osztották a körmösöket , tenyereseket. Szerencsére, azóta számtalan kutatás bizonyította az ilyen cselekmények hosszútávú negatív pszichológiai hatását, sőt több kriminálpszichológiai tanulmány is foglalkozott a jelenség későbbi, bűnelkövetővé válásra gyakorolt hatásával is.
A körmös kikopott a gyakorlatból, majd hivatalosan is tilos lett bármiféle testi fenyítést alkalmazni az oktatóknak. Az iskolai csúfolódás, kiközösítés, megfélemlítés, fizikai vagy verbális erőszak pedig Amerikából kiindulva világszerte megkapta a bullying jelzőt, mely lényegében az iskolai zaklatást fogalmát takarja. Felvilágosító és érzékenyítő órák, gyakorlatok, tréningek nyomán mind inkább beleivódik a közösségi tudatba, és meggyökerezik a normák szintjén, hogy az iskolai zaklatás is egy létező jelenség, mellyel foglalkozni kell, és ami semmilyen formában sem elfogadható.
Az internetes abúzust nehezebb tetten érni
De, míg az iskolában könnyebb kiszúrni a pedagógusoknak, ha egy gyereket a társai abuzálnak, addig az online térben ez már sokkal nehezebb. Ráadásul, míg az iskolai zaklatástól az áldozat a tavaszi, nyári, őszi szünetekben tartósan mentesül, iskolaidőben pedig a nap végén, a családja biztonságos körében talál ideiglenes megnyugvást, addig az internetes zaklatás, azaz cyberbullying elől nincs menekvés. Ezt pedig természetesen a gyerekek is hamar felismerték, akik ráadásul a szüleiknél gyakran jóval otthonosabban mozognak az online térben, olyan platformokat használnak (Tik-tok, Reddit, Twitch stb.), melyek a felnőttek számára nem ismertek vagy alig érthetőek, és a zaklatásnak is olyan újabb formáit "alakították ki", ami csak tovább nehezíti az oly sürgetően fontos törvényi szabályozás kialakítását.
A jéghegy csúcsát sem látjuk tisztán
Talán vannak, akik még emlékeznek az RTL Klub nagy port kavart májusi riportjára , melyben egy olyan magyar Instagram oldalt mutattak be, ami a gyerekek, tinédzserek által rögzített, megalázott, bántalmazott társaikról, verekedésekről, zaklatásokról készült videókat tárta a nagyközönség elé. Hogy az oldal akkor 22 ezer követővel rendelkezhetett, egy olyan platformon, melynek felhasználói között még mindig több a 18 éven felüli, mint a gyerek, csak azt bizonyítja, hogy a jéghegy csúcsát sem látjuk tisztán. Pedig, az Instagram a Facebook után a legismertebb hazai social médiafelület. Mégis mindkettőn a mai napig is fellelhetőek, igaz már jóval ritkábban, a májusi riportban bemutatott videókhoz hasonló tartalmak, amiket a felhasználók jelenthetnek, és olyankor az oldal - jó esetben, de nem automatikusan - eltávolítja azt. Ám, ennél többet nem nagyon tehetünk, ha ily módon válunk egy cyberbullying "szemtanújává". A rendőrségi beavatkozáshoz ugyanis az kellene, hogy az áldozat, illetve kiskorú esetében az áldozat és szülei tegyenek feljelentést a tettes(ek) ellen.
Számtalan formában jelenik meg
Az előzőekben említett videók, melyeken sokszor jól felismerhetőek az áldozatok, már önmagukban is egy olyan cselekményt rögzítenek, ami kimeríti a bántalmazás, a zaklatás vagy épp a testi sértés büntető törvénykönyvi fogalmát. Az internetre feltöltve azonban a felvételek már a cyberbullying kereteibe is "beillenek", ráadásul így az áldozat megalázottsága, kiszolgáltatottsága, megszégyenítettsége csak fokozódik, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, például az, hogy az ilyen helyzetbe hozott fiatal nem lát más kiutat, minthogy eldobja magától az életét . Sajnos ez sem példa nélküli.
Az internetes zaklatásnak azonban nemcsak ilyen brutális formái léteznek, hiszen, mint említettük, a fiatalok "találékonysága" - különösen, ha kegyetlenkedésről van szó - példátlan. Az alább felsorolt, az angol szakirodalom által leírt változatok azok, melyeket már jól ismerünk, persze lehetnek ezen kívül is olyan cyberbullying trendek, amelyektől szenvedhetnek a (többnyire) fiatal áldozatok.
Harassment (zaklató üzenetek). Ennél a változatnál a bántalmazó fél sértő, durva üzeneteket küld áldozatának online. Vagy csúnya, megalázó hozzászólásokat fűz az áldozat által nyilvánosan feltöltött fotókhoz, videókhoz, egyéb tartalmakhoz. Zaklatja áldozatát chatszobákban, gaming azaz netes játékok oldalain, fórumain stb.
Denigration (befeketítés, megalázás). Ilyenkor az áldozatról hamis, valótlan, káros, megalázó információkat oszt meg a bántalmazó üzenetben vagy nyilvánosan. Ide tartozik az áldozat beleegyezése nélkül készült fotók megosztása gúnyos kommentárral, pletykák terjesztése, a fotók manipulálása bántalmazási céllal.
Flaming (online vitaszítás). Ha valaki szándékosan, igazán sértő nyelvezet használatával próbál vitát szítani online hozzászólásokban, csak azért, hogy ezzel másokból reagálást váltson ki és élvezze mások így kialakult szorongását, akkor ő "flaming"-el.
Impersonation (személyiséglopás). Az is cyberbullying, ha valaki feltöri a másik közösségi fiókját, emailjét és az áldozat személyazonosságát felhasználva küld másoknak vagy másokról gonosz, kínos, vagy épp valótlan anyagokat. Ide tartozik az is, ha valaki hamis profilt készít a közösségi oldalakon, alkalmazásokban, akár más ember adatait felhasználva. Ez egy mindennapos probléma, ami ellen szinte lehetetlen tenni.
Trickery (trükközés) és outing (kibeszélés). Ha valakiből trükkökkel, megtévesztéssel személyes adatokat, képeket, videókat csalnak ki, amiket utána az engedélye nélkül nyilvánosságra hoznak. Ide tartozhat a "sexting" is, amikor az áldozattól valamilyen módon meztelen vagy félmeztelen képet, videót csalnak ki, vagy az általa leírt szexuális tartalmú üzeneteket mentik le, amit aztán felhasználnak ellene, zsarolják vele, vagy szándékosan nyilvánosságra hozzák.
Cyber stalking (online üldözés, zaklatás). Olyan, az áldozatot megfélemlítő cselekmények ismétlődő elkövetése ez, mely takarhat rendszeres zaklató, fenyegetéseket is tartalmazó üzeneteket, hozzászólásokat. De akár azt is jelentheti, hogy az áldozatot online megfigyelik és ezt tudtára is adják, hogy ne érezhesse magát biztonságban.
Cyberthreats (online fenyegetések). Itt az áldozatot az elkövető érzelmi nyomás alatt tartja, olyan kijelentéseket tesz, melyből arra lehet következtetni, hogy képes mást vagy akár önmagát is bántani.
Exclusion (kiközösítés). Az is igen gyakori formája a cyberbullying-nak, amikor például látványosan csak egy valakit hagynak ki a közösségi életből, például csoportos üzenetekből, fórumról, játékból.
Legjobban: