Régebb óta ismert, hogy a folytonos bőrkontaktus anya és gyermeke között, avagy a kengurumódszer a csecsemőhalálozás megelőzésének egyik leghatékonyabb módja. A WHO ma érvényes - 2015-ben kiadott - ajánlása ugyanakkor úgy szól a 2 kilogrammos testsúly alatti újszülöttek esetében, hogy csak akkor szabad elkezdeni alkalmazni a módszert, ha a gyermek állapotát kellően stabilizálni tudták már, ami jellemzően néhány napot is igénybe vehet. "Viszonylag erős ellenállásba ütközött a múltban a felvetés, hogy születésük után rögtön biztosítsuk a bőrkontaktust a nagyon apró, instabil állapotú babák számára. Csakhogy a halálesetek mintegy 75 százaléka még azelőtt következik be, hogy a gyermek állapotát stabilnak lehetne megítélni" - idézi az egyetem közleménye Nils Bergmant, a svédországi Karolinska Intézet szülész-nőgyógyász kutatóját, a The New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány egyik kezdeményezőjét.
A Bill & Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott, illetve a WHO által koordinált kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon javítja-e az 1 és 1,8 kilogramm közötti születési súlyú babák túlélési esélyeit az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ha születésük után rögtön bőrkontaktusba kerülnek édesanyjukkal. A kísérletbe összesen öt egyetemi kórházat vontak be Indiából és az afrikai Ghánából, Malawiból, Nigériából és Tanzániából - ezekben az országokban az alacsony súlyú újszülöttek halálozási aránya 20-30 százalék körüli volt a tanulmány előtt. Az ellátás javítása és összehangolása érdekében a Karolinska Intézet szakemberei - a norvég Stavangeri Egyetemmel együttműködésben - részletes képzést tartottak a kutatásban részt vevő kórházak dolgozóinak az újszülöttek alapvető ellátásáról, valamint felszereléseket is biztosítottak számukra a babák oxigénszintjének mérésére és légzéstámogatására. Szintén tartottak képzéseket a kengurumódszer biztonságos alkalmazásáról instabil állapotú gyermekeknél, majd a tanulmány ideje alatt rendszeresen látogatták is a kutatók a kórházakat, biztosítva az ott zajló minőségi ellátást.
Napi 17 óra bőrkontaktus
A vizsgálatba összesen 3211 alacsony testsúlyú újszülöttet vontak be, akiket véletlenszerűen két csoportba osztottak. Az egyik csoport babái születésük után azonnal bőrkontaktusba kerülhettek édesanyjukkal, majd velük közös ellátóegységben maradhattak. A másik csoportba tartozók sztenderd ellátásban részesültek: a csecsemőket és anyákat külön egységekben helyezték el a szülés után, és csak a szoptatás idejére találkoztak egymással. Amint aztán a babák állapota stabilizálódott, anyjukkal együtt átkerültek egy másik kórházi egységbe, ahol immár ők is élvezhették a kengurumódszer előnyeit. Ezzel együtt míg az első csoport babái életük első 72 órájában napi 17 órán át voltak bőrkontaktusban a szülővel, addig a kontrollcsoport babái mindössze 1,5 órát.
Az így kapott eredmények szerint az első csoportba tartozó újszülöttek 12 százaléka vesztette életét a születés utáni négy héten belül, míg a kontrollcsoportban 15,7 százalékuk, ami jelentős, 25 százalékos eltérést jelent. Emellett ugyancsak szignifikáns különbségek mutatkoztak abban is, hogy hány babának csökkent le túlzottan a testhőmérséklete, illetve hányuknál alakult ki bakteriális vérmérgezés a kritikus időszakban. "A legfőbb üzenetünk, hogy az alacsony súllyal született gyermekeknek azonnal bőrkontaktust kell biztosítani az anyával a szülés után, majd azt követően is közös egységben kell ellátni, illetve nem szabad elszeparálni egymástól őket" - hangsúlyozta Björn Westrup, a Karolinska Intézet kutatója, Bergman mellett a tanulmány társkezdeményezője. "Eredményeink szerint ez az - önmagában nem is túl erőforrásigényes - módszer szignifikáns egészségügyi előnyökkel járhat" - tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A tanulmány szerzői úgy becsülik, a szülés után azonnal megkezdett kengurumódszer évente 150 ezer alacsony testsúllyal született gyermek életét mentheti meg a világban. Dr. Rajiv Bahl, a WHO szülész-nőgyógyászati kutatóintézetének vezetője, a tanulmány koordinátora szerint ráadásul a felfedezés tanulságai nemcsak az alacsony és közepes, hanem a magas jövedelmű országokra is éppúgy érvényesek. Az új tudományos bizonyíték fényében a WHO is átvizsgálja a kengurumódszer alkalmazására vonatkozó jelenlegi irányelveit.
