Nem törvényszerű, hogy az anyósokkal nem lehet kijönni, hiszen láthatunk példákat az ellenkezőjére, a boldog együttélésre is. De a többséget legalább egyszer az élete során érinti, hogy úgy érzi, nem tud megfelelni az anyósának, és talán már nem is akar. Ha állandóvá válik a feszültség, az egyet nem értés, és kipattannak a viták, veszekedések, akkor mégis mit tehetünk? Ahogy a mondás tartja: „megszoksz vagy megszöksz” (vagy legalábbis ritkítjuk a találkozásokat). A tudósok szerint azonban vigasztalhat minket a tudat is, hogy nem a mi hibánk, ha az anyósunk nem tud elfogadni, megszeretni minket. A ludas sokkal inkább a genetika, mint mi magunk – számolt be róla a New York Post .
Génjeink tehetnek róla, hogy nem jövünk ki az anyóssal
A tudósok szerint nemcsak a nőket érinti, hogy nem jönnek ki jól a párjuk anyjával, hanem a férfiakat is. Az Evolutionary Psychological Science nevű szakmai folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerzői arra jutottak, hogy mindkét nem képviselői több konfliktust élnek át az anyósukkal, mint a saját édesanyjukkal – általában főleg pénzügyi és a gyereknevelést érintő kérdések miatt –: ez az arány 44-39 százalék az anyósok „javára”.
A kutatás azt sugallja, hogy ezeket az ellentéteket genetikai szintű konfliktusok befolyásolják, mivel minden ember öntudatlanul is a genetikai rokonság érdekében cselekszik, nem pedig a környezetében élő egyes emberek érdekeit szem előtt tartva. A tanulmány szerzői szerint éppen ez a genetikai konfliktus vezet oda, hogy az anyósunk nem fog velünk egyetérteni bizonyos dolgokban (például az erőforrások elosztásában), ennek hangot is adnak, és ez a konfliktus kiváló alapul szolgál azokhoz a családon belüli ellentétekhez, amelyeket mindnyájan ismerünk (a szerencsésebbek csak mások történeteiből, illetve anyósviccekből).
Egy, a The New York Postnak nyilatkozó szerző szerint az is közrejátszik az anyós-meny ellenségeskedésben, ha mindkét nő ugyanazt a pozíciót szeretné megkaparintani a családban: ha mindketten el akarják érni, illetve meg akarják őrizni a „főnöknő” státuszát, amit folyamatosan fenyegetve éreznek a másik által.
Az apósokkal már más a helyzet
Ami az apósokat illeti, náluk a kutatók szerint épp ellenkező a helyzet – ők jobban kijöhetnek a menyeikkel, mint a saját lányaikkal. Ennek hátterében állhat az is, ha az apa a saját lányát meg akarja védeni a férfiaktól és a csalódásoktól, és emiatt kerülnek konfliktusba a családtagok. De ez idővel elhalványul, amikor már megismeri és elfogadja a leendő vejét.
Ez is érdekelhet
Egyébként a pár szülei (a két anyós és após) között is rossz viszony jöhet létre. Ennek a tudósok szerint az is lehet az oka, hogy nem az ő választásuk egy családba keveredni a másik famíliával. Ők sokkal inkább a gyerekeik szerelmének kellemetlen következményeként élik ezt meg, és nem feltétlenül viselik jól a nem kívánt rokonságot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
