Kevés olyan család van Magyarországon, amit ne érintett volna negatívan a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Sajnos a legkeményebben pedig éppen azokat sújtja, akik egyébként is a legrosszabb helyzetben voltak már: Ág, Bátonyterenye, Eger Béketelep, Etes, Nagykálló, Nyíregyháza keleti lakótelep, Olaszliszka, Onga, Pilis, Szakácsi, Tiszavasvári, Tomor szegregátumaiban élőket. Ezek az ország legszegényebb települései között vannak, túlnyomórészt roma lakókkal, akik napszámba jártak dolgozni még a járvány előtt. Az alkalmi munkák ugyanis szinte azonnal megszűntek, megtakarítás híján pedig sok család került bajba. "Sok gyerek csak akkor eszik, ha óvodában vagy iskolában van, most, hogy nem járnak közösségbe, van, aki alig jut ennivalóhoz” - mondta a Népszavának Balogh Zsanett, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) közösségszervezője, aki Nagykálló egyik romatelepén él férjével és 4 és fél hónapos kisfiával.
A Civil Kollégium Alapítvány, az Esély Labor Egyesület és az eHang közös adománygyűjtő kampánya, a Még egy falat éppen ennek okán indult: úgy érezték, muszáj pénzt gyűjteniük a járvány okozta munkanélküliség miatt az éhezés küszöbére került embereknek. „Olyan településeket választottunk, ahol van helyi kapcsolatunk, közösségszervezőnk. Ők a vírus hírének megjelenése után szinte rögtön tapasztalták, hogy az emberek sorsa nagyon rosszra fordult, volt olyan település, ahol egy hét alatt a férfiak 60 százaléka veszítette el a munkáját” – magyarázta Bálint Móni, a CKA országos szervezője.
Eddig 2500 embernek segítettek
Hasonlóan elkeserítő helyzetről számolt be Jász Krisztina szociológus, az Esély Labor Egyesület munkatársa, a Még egy falat kampány egyik koordinátora is, aki Ágon Elmondása szerint vannak gyerekek, akik óvoda és iskola híján naponta csak egyszer esznek, a házak udvarán pedig a napon száradnak az egyszer használatos pelenkák. Ezenkívül nagyon gyakori, hogy ha elfogy a feltöltőkártyás mobiltelefonról az egység, akkor orvost sem tudnak hívni, a digitális oktatás itt elképzelhetetlen.
A Még egy falat kampány keretében eddig 2500 emberhez vittek tartós élelmiszert, fertőtlenítőt, babaholmit, előtte felmérték, kinek mire van szüksége. S mivel a reméltnél több összeg gyűlt össze a civil felajánlóktól, második körben is tudnak majd segíteni. Azt viszont látják, hogy ez csak tűzoltásra elég, ha elfogy az adomány, újra sok helyen reménytelenné válik a helyzet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jász Krisztina éppen ezért az állami támogatásokat sürgeti, de hangsúlyozza, hogy nem várhatnak addig, amíg a kormány lép a legszegényebbek ügyében. Addig is különböző programokkal, akciókkal igyekeznek segíteni és egyszerre motiválni az ott lakókat, hogy ők is tegyenek a fejlődésért. "Közösségi kassza is működik: hozzá kell tenni a saját büdzséből a céges adományokhoz, például a tetőfelújításokhoz a faanyagot maguknak kell megvásárolniuk, a cserepet adjuk mi. Van, hogy csak 500 forintot tudnak félretenni egy hónapban erre, de az is valami" - mesélte.
