A ma egyetemre járó fiatalok majdnem 90 százaléka szeretne megházasodni, és jóval több gyereket szeretne, mint amennyi valójában megszületik - összegzi a Család és Karrier című kutatás eredményeit az MNO . A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom összesen 1502 nappali tagozatos - átlagosan 24 éves - hallgató adatait rögzítette és elemezte ki, és ugyan a minta nem tekinthető reprezentatívnak, nagyjából hiteles képet ad a mai fiatalság párkapcsolati és családalapítási elképzeléseiről.
A fiatalok a megfelelő társ megtalálását és a szülői szerepre való érettséget tartják a gyermekvállalás legfontosabb feltételeinek, ezeket a biztos egzisztencia elé sorolták - magyarázta Engler Ágnes, a kutatás vezetője. A debreceni egyetem adjunktusa szerint a fiatalok biztosak abban, hogy családban akarnak élni, és legalább két gyermeket szeretnének, de az eddigi kutatások alapján a tervezett gyerekek nem születnek meg.
Anyagi okok miatt halogatják a gyermekvállalást
Akik családalapításra vállalkoznának, leginkább két gyermeket szeretnének - ők csaknem kétszer annyian vannak, mint a csupán egy gyereket vállalók. Nagy családot, vagyis három vagy több gyereket csak a megkérdezett egyetemisták 18 százaléka szeretne. A kívánt gyermekek száma szerinti termékenységi mutató összességében 2,5, amely jóval magasabb, mint a jelenlegi tényleges termékenységi ráta (1,45). Mindössze 4,5 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy soha nem szeretnének gyermeket vállalni, 11,3 százalék pedig bizonytalan - a gyermektelenséget tervezők közt többségben vannak a nők, a bizonytalanok közt pedig a férfiak.
A hallgatók több mint fele a 25 és 30 év közötti életkort tartja ideálisnak az első gyermek megszületéséhez, de a férfiak későbbre teszik ezt a korszakot, 30 és 35 év közé. Egészen kevesen vannak (1,8 százalék), akik már az egyetemista éveikben gyermeket vállalnának, ennél a valóságban sem sokkal nagyobb az egyetemista szülők aránya. A házasságot sem ellenzik, 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy előbb-utóbb házasságot kötne.
Nem meglepő módon a családalapítást elsősorban anyagi okok hátráltatják: sokan először a karrierjükre koncentrálnának. Emögött csak a harmadik helyre szorultak vissza a szülői aggályok. Ezek után pedig a veszteségek következnek: a szabadidő és a függetlenség elvesztése, a baráti kapcsolatok gyengülése vagy a párkapcsolat féltése.