"A sikeres mesterséges megtermékenyítést követően, nagyjából a terhesség 6-7. hetében az orvosok felfedeztek még egy embriót" - kezdte mesélni történetét Jessica Allen a BBC-nek . Mint elmondta, minden jel arra utalt, hogy ikerterhességről van szó, amiért végül a tavaly decemberi szülés után extra juttatást is kapott a megrendelő szülőktől. Hetekkel később a kínai anyuka újra felkereste a béranyát az interneten keresztül, hogy elmondja neki: kétségei vannak az egyik gyermek származását illetően, amit a kicsikről készült fotókkal is alátámasztott. A gyanút a DNS-teszt minden kétséget kizáróan igazolta, annak alapján ugyanis a szóban forgó fiúnak a béranya és férje a biológiai szülei.
A történetben akadt még egy csavar, az érintett baba születési anyakönyvi kivonatát ugyanis a kínai nő írta alá, így jogi értelemben ő volt az anya, nem pedig Jessica Allen. Ráadásul annak ellenére, hogy a biológiai szülők szerették volna maguk felnevelni saját csemetéjüket, a kínai fél mégis szorgalmazta, hogy a fiút adják örökbe egy másik ismerős párnak, amely szintén szeretett volna örökbe fogadni egy gyermeket. Mindennek hónapig tartó jogi vita lett a következménye, de a történet boldog véget ért, Allenék ugyanis visszakapták a fiukat.
Mi a szuperfetáció?
Szerencsés végkifejlet ide vagy oda, joggal merül fel persze a kérdés, hogy egyáltalán hogyan lehetséges, hogy egy várandós nő újból teherbe tudjon esni. "Ez nagyon-nagyon ritka, de létező jelenség. A szülészet-nőgyógyászat tankönyv alig két mondatot tartalmaz erre vonatkozóan, de a nemzetközi irodalomban is csupán néhány esetleírással lehet találkozni" - fogalmazott dr. Kapás István, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyásza. A jelenség neve szuperfetáció, és bár más emlősfajoknál gyakrabban előfordul, emberek között alig néhány esetről készült feljegyzés az elmúlt évtizedek során.
Mint a szakember kifejtette, az ismételt fogantatást összesen három mechanizmus hivatott megakadályozni, amennyiben egy petesejt megtermékenyült, azaz létrejött a terhesség. Egyrészt a sárgatest egy olyan terhességi hormont termel, amely gátját szabja, hogy a következő ciklusban megtörténjen a tüszőérés. Emellett módosul a méhnyak nyáktermelése, átjárhatatlanná téve az utat a spermiumok számára, továbbá a méhnyálkahártya összetétele is olyan irányban változik, hogy következő beágyazódásra már alkalmatlan legyen a meglévő terhesség ideje alatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szülész-nőgyógyász kitért rá, hogy az orvostudomány előtt egyelőre nem teljesen tisztázott, milyen folyamatok révén jöhet létre szuperfetáció, mindenesetre mesterségesen megtermékenyített nők esetében statisztikailag gyakoribb a jelenség előfordulása. Részben tehát a petefészek-stimulációban keresendő a kiváltó ok, illetve abban, hogy ilyenkor olyan hormonális készítményeket is alkalmaznak az érintett nőknél, amelyek felkészítik a méh nyálkahártyáját a beültetendő embrió beágyazódására. Így pedig peteérés esetén egy saját megtermékenyült petesejt is képes lehet beágyazódni.
