Akármilyen körültekintőek is vagyunk, előfordulhat, hogy megvágjuk az ujjunkat, elbotlunk és lehorzsoljuk a térdünket, vagy épp figyelmetlenül szűrjük le a tésztát és megégetjük magukat a forró vízzel. Ilyenkor csak egy rosszabb dolog van annál, hogy nem tudjuk helyesen ellátni a sérülésünket, ez pedig, ha pánikba esünk. Az ijedtség, a kapkodás, a rossz döntések és a pánik azonban pontosan ugyanabból gyökereznek: a megfelelő információk hiányából, a gyakorlatlanságból, s abból, hogy nem tudjuk pontosan mi is a teendő. Ebben szeretnénk segíteni - a webMD cikke alapján összeszedtük a leggyakrabban előforduló sebek kezelésének lépéseit, melyeket elolvasva legközelebb már sokkal magabiztosabban láthatunk neki a sérülés kezelésének, s, ha valaki másnak kell esetleg segítenünk, akkor biztosan megnyugtatja majd a tudat, hogy olyan ember kezébe került, aki tudja, mit kell ilyenkor tenni.
Az első lépések
Az első és legfontosabb lépés, hogy mielőtt akár a saját, akár más sebéhez érnénk, alaposan mossunk kezet meleg vízzel és szappannal. Amennyiben ez nem lehetséges, mert épp úton vagyunk, akkor elő a kézfertőtlenítővel. Ha eddig nem rendszeresítettünk belőle a táskánkban, akkor mindenképp érdemes. Erre azért van szükség, hogy véletlenül se kerüljön a kezünk által baktérium a sebbe, mert attól elfertőződhet . Ezt követően - immár tiszta kézzel - mérjük fel, hogy milyen és mennyire mély, súlyos a seb és kezdjük meg azonnal annak ellátását.
Tipp: ha van nálunk nem jódtartalmú sebfertőtlenítő, azt is használhatjuk kézfertőtlenítésre.
Vágások
A vágások jellemzően kétfélék lehetnek. Egyrészt lehetnek kisebb, felületi vágások, melyek se nem túl nagy kiterjedésűek, se nem túl mélyek. Másrészt előfordulhat, hogy a vágás hosszú és/vagy mély, esetleg nagyobb eret is ért, minek okán jelentős a vérzés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Általános szabály, hogy utóbbinál a legfontosabb teendő, hogy próbáljuk nyomókötéssel elállítani a vérzést, s azonnal segítséget kérni, orvoshoz fordulni, mert ott akár komoly probléma is felléphet. Az első sebtípusnál azonban mi magunk is elláthatjuk a vágást, az alábbi lépések szerint.
- Mossuk meg, vagy fertőtlenítsük kezeinket - ha azon van a vágás, akkor nagyon óvatosan végezzük.
- Nyomjunk a sebre egy steril gézlapot és állítsuk el a vérzést.
- Tisztítsuk le a seb környékét akár szappanos vízzel, akár sebfertőtlenítővel, hogy minimalizáljuk a bőrfelszínen a baktériumok jelenlétét, ezáltal annak az esélyét, hogy a seb elfertőződjön.
- Ha valami érzésünk szerint, vagy a sérült szerint a sebbe került, lehetőleg lefertőtlenített csipesszel szedjük ki. Ha mélyen van, hagyjuk az orvosra a feladatot.
- Ha megtörtént a seb környékének megtisztítása, a szennyeződések eltávolítása, akkor el kell dönteni, hogy szükséges-e a seb leragasztása. Mivel a kisebb sebek hamarabb gyógyulnak, ha nem tapasztjuk le azokat, így érdemes azt figyelembe venni, hogy hol található a sérülés. Ha könnyen fertőződhet, bepiszkolódhat a seb, például kézen, lábon van, akkor ragasszuk le azt.
- Ha a sima sebtapasz kicsi a sebhez képest, használjunk steril gézlapot és ragtapaszt. Ehhez a megtisztított sebre helyezzünk tiszta kézzel egy gézlapot (vagy mull lapot), ami minden irányban nyúljon túl a seben. Ezt ragasszuk le leukoplaszttal, ügyelve, hogy a sebre ne kerüljön a ragtapaszból, mert amikor eltávolítjuk, könnyen feltépheti azt.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amint már említettük, a hosszú és/vagy mély vágások esetén érdemes orvoshoz fordulni. Valamint akkor is szakember segítségét kell kérni, ha:
- a sebszélek nem egyenletesek,
- a vágást rozsdás, piszkos kés vagy más szerszám okozta (ilyenkor antitetanusz oltásra van szükség),
- nem tudjuk kitisztítani a sebet,
- nem tudjuk elállítani a vérzést,
- a vágás az arcon vagy ízületekhez közel van,
- belázasodtunk,
- a seb környéke pirossá és duzzadttá vált, begyulladt, vagy gennyedzik.
Horzsolás, roncsolás
A lépések ugyanazok mint a vágásnál, főképp a kéz és a sebkörnyék fertőtlenítése tekintetében. Ilyenkor érdemes lehet a folyóvíz helyett a sebet kellő körültekintéssel, tiszta nedves ruhával megtisztítani, s lehetőleg nem jódtartalmú sebfertőtlenítővel is kezelni (a jód a roncsolt felületet irritálhatja, illetve az arra érzékenyeknél allergiás reakciót is kiválthat). A roncsolás kiterjedésétől, a vérzés mértékétől függően el kell dönteni, hogy szükséges-e orvoshoz fordulni.
Kérjük szakember segítségét, ha:
- nem vagyunk benne biztosak, hogy sikerült teljesen kitisztítani a sebet, mert az túl mély, vagy olyan anyaggal szennyeződött, amit nem tudunk eltávolítani,
- nem tudjuk elállítani a vérzést,
- később a seb környéke pirossá, duzzadttá válik, gennyesedik,
- belázasodunk.
Ha megtisztítottuk a sebet, és nem szükséges orvosi segítséget kérni, a sérülés kiterjedésétől és helyétől függően dönthetünk annak szabadon hagyása vagy elfedése között. Gyerekeknél érdemes mindenképp leragasztani a sebet vagy sebtapasszal, vagy nagyobb felület esetén steril gézlappal, mullappal és leukoplaszttal, mert ők kevésbé tudnak a seb tisztántartására ügyelni.
Tipp: Érdemes lehet olyan habkötszert vagy alginátkötszert is beszerezni, amivel elkerülhető, hogy például egy nagyobb prezúr esetében beleragadjanak a gézlap szálai a sebbe, fájdalmassá téve az eltávolítást. Ezek a fajta kötszerek általában drágábbak, s alapvetően nem a hétköznapi sérülésekre alkalmazzák, ám gyermekek nagyobb sebeinél jól jöhetnek.
Égés, forrázás
Az egyik leggyakoribb háztartási sérülés az égés, de nem ritkák sajnos a forrázások sem. Először is tudnunk kell, hogy hogyan történt az eset, s meg kell tudnunk állapítani az égés fokozatát. Ehhez az legegyszerűbb, ha az alábbiakat vesszük alapul.
Elsőfokú égés esetén a bőr bepirosodik, fel is duzzadhat, a sérülés fájdalmas, de a fájdalom enyhe.
Másodfokú égés esetén a bőr felhólyagosodik, nagyon piros lehet és nagyon fájdalmas.
Harmadfokú égésről akkor beszélhetünk, ha a bőr az érintett felületen fehérré válik vagy elszenesedik. Elképzelhető, hogy nem is fáj, annyira roncsolódtak az idegek.
Az első-, valamint a másodfokú égések jelentős részét gond nélkül kezelhetjük mi magunk is otthon, betartva a következő fontos lépéseket. A megégett testrészt tartsuk folyó hideg víz alá néhány percre. Kezeljük a megégett felületet valamilyen antiszeptikus szerrel, ami lehet fertőlenítő spray vagy kenőcs. Bánjunk nagyon óvatosan a felülettel, ne dörzsöljük, óvjuk az újabb traumától, lehetőleg ne használjunk erős, irritatív szereket rajta. Lazán, óvatosan és semmiképp se szorosan fedjük le és kötözzük be az érintett területet, ha azt nem tudjuk szabadon hagyni. Soha, semmilyen esetben sem szabad vajat tenni rá, és tilos az esetlegesen kialakult hólyagok kipukkasztása is. Mindkettő súlyos fertőzéshez vezethet!
Feltétlenül orvoshoz kell azonban fordulni, ha:
- az égés harmadfokú,
- az égés másodfokú, viszont mérete nagyobb mint 5-7 centi,
- az égés, forrázás az arcon van, vagy közel az ízületekhez,
- javulás helyett romlik a seb állapota,
- az égést elektromos áram, vagy kémiai anyag okozta,
- a seb váladékozni kezd.
