Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a #depressionmeal hashtag, amely alatt olyan „recepteket” találhatunk, mint a csipszes szendvics, a vajas főtt tészta, az energiaital egy szál cigarettával, vagy éppen egy pohár vörösbor. Az ártatlannak tűnő, humoros videók azonban elbagatellizálhatnak komoly, mentális problémákat vagy adott esetben káros hatással lehetnek a gyermekek testi és lelki fejlődésére.
„Egyfelől örömteli, hogy az új generáció sokkal nyíltabban kezeli a mentálhigiéniás nehézségeket, és egyre kevésbé számít tabunak a pszichológushoz járás és a lelki egészség. A fiatalokra jellemző módon a komoly figyelemfelhívás mellett megjelennek a vicces, ironikus hangok is, ez természetes velejárója, hiszen a humor is egy megküzdési stratégia. Szülőként azonban nagyon résen kell lenni, hogy milyen közösségi médiás tartalmakat fogyaszt gyermekünk, és nyíltan kell vele beszélnünk azokról, amiket lát. Ilyen például a #depressionmeal hashtag is” – hívta fel a figyelmet Dr. Farkas Kitti.
A depresszió nem vicc
Az orvos arra hívja fel a figyelmet, hogy a depressziót mint klinikai állapotot nem szabad félvállról venni, megfelelően kell diagnosztizálni, majd a kezelőorvos javaslata alapján, egyénre szabott terápiával szükséges kezelni. A depresszióval küzdő emberek számára az étkezés, pláne az egészséges táplálkozás valóban kihívást jelenthet, azonban oda kell figyelni arra, hogy „egészséges lelki állapotban” milyen üzeneteket dolgozunk fel magunk számára ezekből a videókból.
„A gyerekek a közösségi média hatására egyre korábban kezdenek a testképükkel foglalkozni és nagyon könnyen rossz útra terelhetik őket az efféle tartalmak, súlyos csapdába kerülhetnek, binge eating (mértéktelen evészavar – a szerk.), bulimia vagy akár anorexia is kialakulhat, ha hosszú távon tápanyag- és vitaminszegény fogásokat vesznek magukhoz, mint, mondjuk, az olvasztott csokoládéba mártogatott hamburgerbuci. Továbbá rendkívül veszélyesnek találom, hogy a hashtag alatt a cukros energiaitalok, az alkohol és a cigaretta vagy egy csésze presszókávé is teljes értékű étkezésként jelenik meg” – hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, itthon csaknem egymillió alkoholista van, a szenvedélybetegek kezelése pedig a perifériára szorult a koronavírus-járvány idején. A szakorvos szerint kiemelten fontos lenne, hogy az új, felnövő generáció már betegségként tekintsen az alkoholizmusra, ne pedig a problémamegoldás módszereként.
A túlsúly is kockázatokat rejt
Az egészségtelen táplálkozásra ösztönző videók – pláne, amikor túlsúlyos influenszerek humorforrásként használják ezeket a recepteket a tartalomgyártásban – rendkívül káros hatással lehetnek a gyermekek és a fiatalok fejlődésére. A szakértők, gyermekendokrinológusok, gyermekorvosok mind azt mondják, hogy a gyermek túlsúlya a család szokásai miatt alakulnak ki – azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, ha az általuk követett véleményvezérektől is ezt az életformát látják. „Orvosként, aki dolgozik az intenzív osztályon, és dolgoztam a COVID-részlegen az elmúlt hónapokban, fontos feladatomnak tartom a lehető leghangosabbra tekerni a hangerőt, hogy a túlsúly borzasztó kockázat” – hangsúlyozta Dr. Farkas Kitti.
Véleménye szerint, ha gyermekünk kezd kikerekedni, nem szabad legyinteni rá, mondván, majd nyáron úgyis lemozogja. A legfontosabb, amit tehetünk, hogy együtt mozog a család és figyelünk az életmódunkra. Legalább ilyen lényeges az is, hogy beszéljünk gyermekeinkkel a közösségi médiás trendekről és a mentális egészségről. Azon fiatalok, akiknek szülei nem figyelnek a gyermekük közösségimédia-aktivitására, sokkal gyakrabban küzdenek negatív önképpel és káros táplálkozási szokásokkal, mint azok, akiknek a szülei követik gyermekük aktivitását, és nyíltan beszélgetnek arról, hogy nem feltétlenül valóságos, amit a fotókon látnak. „Fontos, hogy ez utóbbit a szülők se felejtsék el” – mutatott rá a szakértő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szorongó nemzet vagyunk
Tanulmányok szerint a magyar ember az egyik legszorongóbb, a depresszióra leginkább hajlamos, és igen pesszimista nemzet. Ezért sem szabad szülőként engedni, hogy egy-egy közösségi médiás trend a eljelentéktelenítse a depressziót gyermekeink szemében. „Ha úgy látjuk, hogy gyermekünk tartós stresszel küzd vagy hosszú távon a letargia jeleit mutatja, cselekedjünk. Tanítsuk meg neki, hogy a csokin és a csipszen kívül más is segíthet jobb hangulatba kerülni. Kritikus esetben természetesen csakis a szakorvos tanácsait kövessük, azonban a megelőzésben fontos szerepe van az egészséges táplálkozásnak és a mozgásnak is.”
Vigyázzunk magunkra!
Az alábbiakban pedig Dr. Farkas Kitti néhány javaslata következik, amely nemcsak a gyermekeknek, de a felnőtteknek is segíthetnek megküzdeni a mindennapok nehézségeivel, megelőzve, hogy a tartós stressz depresszióhoz vagy kiégéshez vezessen.
Ez is érdekelhet
- Együnk rendes ételeket – Amikor csak mód van rá, minél természetesebb, minél feldolgozatlanabb, minél kevésbé manipulált ételeket kell fogyasztani. Az egészséges táplálkozás nem jelentheti egyetlen ételnek vagy létfontosságú tápanyagnak sem a tilalmát, és egyoldalú étrendre sem ösztönözhet, mert az hiánybetegségekhez vezethet. Előfordul, hogy nincs kedvünk bevásárolni vagy főzni, ez természetes. Ezekre az esetekre tartsunk kéznél egyszerű, de tápanyagdús recepteket, amelyet pillanatok alatt elkészíthetünk magunknak vagy az egész családnak.
- Mozogjunk – A mozgás, sport során felhasználódnak a stresszhormonok – például a kortizol és a noradrenalin –, így nem alakul ki a szorongás érzése. Nem csak a kemény sport számít, inaktív életmódot élni viszont kifejezetten ellenjavallott. Törekedjünk heti legalább 150 perc, számunkra ideális intenzitású mozgásra, és állítsunk magunk elé egészséges kihívásokat. Például határozzuk el, hogy a napi képernyőidőnk negyedét mozgásra fordítjuk. Legalább ezt az időt sem a közösségi média előtt töltjük.
- Aludjunk eleget – Ha nem alszunk eleget, nemcsak fáradtabbak leszünk, de testünk sem fog hatékonyan működni. Hagyjuk a szervezetünket pihenni, regenerálódni.
- Találjunk egy hobbit – Az öröm és jutalom pillanatában dopamin, oxitocin és szerotonin szabadul fel, amely befolyásolja hangulatunkat, motivációnkat és örömérzetünket, valamint csökkenti a szorongást. Egy hobbitevékenység segíthet beindítani ezeket a folyamatokat. Ilyenek például a jó filmek és zene, a színház, a rajzolás, a festés, a barkácsolás, a masszázs, a fürdő, az állatsimogatás, a baráti kapcsolatok fenntartása, valamint bármi, ami nevetést vált ki belőlünk.
- Meditáljunk – A meditáció légzőgyakorlatai – azonnali paraszimpatikus idegrendszeri hatásuknál fogva – egyebek mellett lassítják a szívverést és mérséklik a szorongást. Már csupán a jó zene mellett történő „semmire gondolásnak”, vagy pozitív dolgok minél részletesebb elképzelésének és átélésének is fantasztikus hatása lehet.
Végezetül pedig fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a szülő felelőssége, hogy segítsen feldolgozni és megérteni, amit a gyermek a (közösségi) médiában lát, és adott esetben felülvizsgálni, hogy milyen tartalmakat fogyaszt. Egyes véleményvezéreknek nem feltétlenül gyermekünk a célközönsége, de a tartalmak eljuthatnak hozzájuk. Ezért is életbevágó az őszinte és nyílt kommunikáció – akár egy 15 másodperces TikTok-videó esetében is.
