Egyes élelmiszerek, illetve tápanyagok többféleképpen is hozzájárulhatnak azon biokémiai folyamatok zökkenőmentes lezajlásához, amelyek révén agyunk hangulatunkat, éberségünket és figyelmünket szabályozza. Olyannyira, hogy a pszichiátrián belül is egyre hangsúlyosabb figyelmet kap napjainkban a táplálkozástudomány, keresve azokat a lehetőségeket, amelyek mentén étrendünk és életmódunk tudatos alakításával támogatni tudjuk mentális egészségünk hosszú távú megőrzését, valamint egyes mentális betegségek kezelését. Leegyszerűsítve: mindaz, amit megeszünk, éppúgy kihatással van az agyunkra, mint a testünk többi részére. Nem arról van szó, hogy egy-egy specifikus ételféleség rendszeres fogyasztásával egy csapásra elérhetnénk az örök boldogságot, mintha csak valamilyen varázsszerrel lenne dolgunk. Inkább úgy érdemes erről gondolkodni, hogy táplálkozásunk komplex egészként fontos szerepet tölt be hogylétünk alakulásában, amit némi tudatossággal a magunk javára fordíthatunk.
A mediterrán diéta mutathat utat
A területen zajló kutatások tanúsága szerint kifejezetten jó kiindulópontot jelenthetnek a mediterrán diéta alapvetései. Ez az étrend ugyanis egy 2020-ban megjelent, 27 korábbi tanulmányt alapul vevő tudományos elemzés szerint hatásos eszköz lehet a depresszió tüneteinek enyhítésében. A mediterrán diéta előnyben részesíti a friss zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, a fehér húsok, mint a halak és szárnyasok, a sót helyettesítő zöldfűszerek, valamint a növényi olajok fogyasztását. Ennélfogva ez a táplálkozási szemlélet bőséges vitamin- és ásványianyag-, rost- és kedvező zsírsavbevitelt tesz lehetővé, továbbá gazdag lassú felszívódású szénhidrátokban és fehérjékben.
Vércukorszintünk egyenletesen tartása
fontos alappillér a hangulatingadozások megelőzésében, hiszen agyunk legfőbb
energiaforrását éppen a glükóz, azaz a szőlőcukor jelenti. Ebben pedig bátran
támaszkodhatunk a lassú felszívódású szénhidrátokra, míg a gyors felszívódású
szénhidrátokkal, így az édességekkel, cukros üdítőkkel vagy éppen a fehér
kenyérrel egyértelműen csínján kell bánni. Hasonló okokból ajánlott, hogy
törekedjünk az étkezések terén a mértékletességre és a rendszerességre.
Az omega-3-zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeknek – azon túl, hogy jó hatással bírnak a szív- és érrendszerre – szintén depresszióellenes hatást tulajdonítanak az eddigi kutatási eredmények alapján. Márpedig a mediterrán diéta fogásai bővelkednek omega-3-ban. Végezetül érdemes szót ejteni az élelmi rostokról, amelyek számunkra emészthetetlenek, mégis fontos táplálékforrást jelentenek. Legalábbis annak a sok milliárd hasznos baktériumnak, amelyek a bélrendszerünkben élnek. Ez fontos is, mert a bélrendszerünk, illetve a bélflóra rendkívül szoros kapcsolatban áll az agyunkkal az úgynevezett bél-agy-tengelyen keresztül. Ez a kétirányú élettani és pszichológiai kommunikáció számos betegség kialakulásában és megelőzésében fontos szerephez jut, beleértve olyan mentális zavarokat is, mint a depresszió. Amikor tehát hangulatjavító étrendről beszélünk, feltétlenül figyelembe kell venni a bélmikrobiom harmóniájának fenntartását is. Ebben a már említett prebiotikus rostok mellett a probiotikus élelmiszerekre számíthatunk. Ilyenek például a fermentált ételek: joghurt, kefir, savanyú káposzta, kovászos uborka és így tovább.
Társaságban jobban ízlik az étel
Amíg
a fentebb említett élelmiszerek javítják a hangulatunkat, addig akadnak olyanok
is, amelyek éppen ellenkezőleg hatnak. A cukros üdítőitalok, ételek, a sós
ropogtatnivalók, továbbá a koffein és az alkohol mind-mind hirtelen
energialöketet adnak közvetlenül az elfogyasztásuk után, később azonban hamar
áteshetünk velük a ló túloldalára. Ezekkel mindenképpen érdemes nagyon
mértékletesnek maradni csakúgy, mint általában véve a feldolgozott
élelmiszerekkel.
Ugyanígy nem kedvez a mentális egészségünknek a rendszertelen
étkezés sem, ezért mindenképpen törekednünk kell arra, hogy az időbeosztásunkban
meghatározott és kiszámítható hely jusson a táplálkozásnak. Mindezeken felül
nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy kultúránkban az étkezés nem pusztán a
tápanyagbevitelt célzó tevékenység, hanem egyszersmind alkalom a szociális
érintkezésre is. Az egyik legősibb tradíció, hogy másokkal – családtagjainkkal,
barátainkkal, munkatársainkkal – közösen ülünk asztalhoz. Márpedig társas
lényekként egy-egy jóízű beszélgetés az ebéd, vacsora mellett legalább annyira
erős hangulatjavító lehet, mint az étel, amit közben megeszünk.