Sokan nem tudják, hogy a bélrendszer állapota is jelentősen kihat a mentális egészség alakulására. Pedig nem véletlenül szokták a bélrendszert második agynak is hívni – olvasható a mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt közelmúltbeli Facebook-posztjában.
Így hatnak az érzelmek a fizikai állapotra
A bél és az agy közötti kölcsönös kommunikációt a szakma bél-agy tengelynek hívja, amelyet a X. agyideg szabályoz. Fontos tudni, hogy a megfelelő bélműködéshez nyugalmi állapotra van szüksége a szervezetnek, bizonyított tény ugyanis, hogy az átélt érzelmek fizikai tünetekben is megnyilvánulnak.
Egy benned jelentős mértékű stresszt és szorongást kiváltó esemény előtt például úgy érezheted, hogy „pillangók repkednek a gyomrodban”. Ez a mechanizmus azonban visszafelé is igaz, vagyis a testedben zajló folyamatok is kihatnak az érzelmeidre, hangulatodra. Ha például egész nap fáj a hasad, valószínűleg rossz kedved lesz – mutatott rá a pszichológusokból álló csapat.
Arról már biztosan te is hallottál, hogy a bélrendszerben számos mikroorganizmus, baktérium, gomba található, és ezek aránya határozza meg a bélflóra – vagy más néven bélmikrobiom vagy mikrobióta – összetételét. A kor előrehaladtával egyes tényezők – főként a környezeti hatások, a tartós stressz és a táplálkozási szokások – megváltoztatják az agy-bél tengely működését, ez pedig kihat a mentális folyamatokra, súlyosabb esetben pedig akár gyulladásos bélbetegségek kialakulásához is vezethet.
Ami viszont már kevésbé elterjedt tény, az az, hogy bélrendszer egyik legfontosabb neurotranszmittere a szerotonin. A hangulatszabályozásban fontos szerepet játszó, leggyakrabban csak boldogsághormonként emlegetett szerotonin 90 százaléka ugyanis a belekben található. Ez az oka annak, hogy a bélrendszer állapota jelentős mértékben befolyásolja a mentális jóllétet – egyebek mellett a szorongásos zavar és a depresszió kialakulásának kockázatát is.
A bélrendszer ugyanazokat a vegyi anyagokat használja a működés során, mint az agy. Ilyenek a többi között a szerotonin, a dopamin és a gamma-aminovajsav (GABA), amelyek mind szerepet játszanak a hangulatszabályozásban. A bélben található mikrobiom ezáltal képes befolyásolni az agy kémiáját és hatással van a hangulatra és a viselkedésre, sőt a döntéseinkre is” – olvasható a Nyerges-Lukácsi Elisabeth által kidolgozott ismertetőben.
Ezt teheted a mikrobiom állapotának javításáért
A bennünk zajló zsigeri érzetek a bél-agy tengelyen keresztül befolyásolják a lelki állapotunkat, és a lelki állapotunk is befolyásolja a bélműködésünket. Kijelenthető tehát, hogy tulajdonképpen csak nyerhetsz azzal, ha mindent megteszel a mikrobiomod állapotának javításáért. A Mélylevegő Projekt szerint ehhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadnod:
- Fogyassz naponta fél kilogrammnyi nyers zöldséget!
- Kerüld a feldolgozott ételeket!
- Sajátíts el és rendszeresen alkalmazz stresszkezelő technikákat, például relaxációt!
- Végezz légzőgyakorlatokat, akár naponta többször is!
- Fogyassz probiotikumokat!
- Ha tartósan bélrendszeri panaszokat – például puffadást, hasgörcsöt, hasmenést vagy székrekedést – tapasztalsz, fordulj gasztroenterológushoz!
„A bélflóra felborulása esetén mindenkinek saját, személyre szabott étrendre, valamint egyéni tanácsadásra van szükség ahhoz, hogy a »jó« és a »rossz« baktériumok aránya rendeződjön” – tették hozzá.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Legjobban:
Legrosszabbul: