Tudhattak valamit az öregek, mert mint kiderült, a depresszióért és a boldogságért ugyanazok a géneknek tehetnek, így csak azon múlik minden, melyik irányba indulunk el.
A Molecular Psychiatry magazinban megjelent kutatás leszögezi, hogy a kognitív előítéletek - mikor az ember az eseményeket olyan szűrőn át dolgozza fel, ami a negatív aspektusokra helyezi a hangsúlyt - vezethetnek a mentális betegségekhez.
Az amerikai CDC szerint az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem az emberek azon képessége, hogy felismerjék vágyaikat , ki tudják azokat elégíteni és képesek legyenek gyümölcsözően együtt élni környezetükkel.
Mivel annak, hogy valaki jól érzi magát vagy sem, nincs hivatalos definíciója, az orvosok inkább az általános kedélyállapotot és hangulatot vizsgálják.
A mostani kutatás arra mutatott rá, hogy az emberek ugyanolyan génvariánsok birtokában pusztán a környezetük hatására válhatnak pozitív személyiséggé vagy depresszióssá. A negatív környezet hatásai nagyon erősek, ezért azt javasolják a szakemberek, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni azokra a kutatásokra, amik az érzelmi információk kognitív feldolgozását vizsgálják, mert így nagyobb esély van kidolgozni olyan pszichológiai eljárásokat, melyek az embereket átfordítják a boldogság irányába.
Azt is megállapították, hogy bár konkrét gén nem okoz mentális betegségeket, egyes típusok, ha nem megfelelő a személyes környezet, hajlamosabbak a depressziót erősíteni. Ezért fontos ezek felismerése, mert a két faktor jelenléte esetén az orvosok közbe tudnak lépni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók természetesen elismerik, hogy most még sok a feltételezés és kevés a kézzel fogható bizonyíték a tanulmányukban, de egyértelműnek látják, hogy a genetika és a környezet közös hatásainak eredménye a jó kedély vagy a letargia.
Forrás: www.medicalnewstoday.com
Ez is érdekelhet
