A szeretet és kötődés egyik legismertebb, kultúrákon és népeken átívelő megnyilvánulása a csók. Ennek formáit a Föld szinte minden szegletében ismerik, és bár máshogy csókolóznak az európaiak, mint például az Inuitok, illetve bizonyos országokban szankcionálják is az ajkak nyilvános összeérintését, összességében egy világszerte ismert kapcsolódási forma. Az Independent cikkében összefoglalta, honnan eredeteztethető és milyen módon fejlődött a ma ismert, emberi csók.
Évezredekkel korábban csattantak el az első csókok
Egy tavaly közzétett tanulmány szerint körülbelül 4500 évvel ezelőtt, Mezopotámiában volt elsőként hétköznapi, bevett gyakorlat a csókolózás. Akkor készült agyagtáblák ezrei árulkodnak arról, hogy az Eufrátesz és a Tigris folyók között (vagyis a mai Irakban és Szíriában) élő emberek a csókolózást már akkoriban is az intim érintkezés részének tekintették. Az ugyanakkor továbbra is viták tárgyát képezi, hogy milyen gesztusokból és milyen úton fejlődött ki a csók.
Az egyik elmélet szerint a hátterében az anyai gondoskodás etetést segítő gesztusa állhat. Vagyis az az állatvilágban gyakorta megfigyelhető jelenség, hogy gondozója összerágott ételt juttat az utód szájába, hogy így könnyítse a táplálkozását. Ez a gesztus felnőtt emberek között is kialakulhatott a kapcsolódás és a gondoskodás szinonímájaként. Később aztán az élelem átadásának elhagyásával, megmaradhatott a csók. Egy másik elgondolás szerint párválasztáskor a felek az ajkak megharapdálásával mérték fel, mennyire egészséges a másik fél.
Az Evolutionary Anthropology folyóiratban közzétett új tanulmányban a tudósok több ilyen hipotézist is megvizsgáltak annak érdekében, hogy feltárják ennek az intim viselkedésnek a gyökereit. Az elemzés során azt is megvizsgálták, az állatvilágban milyen, az emberi csókolózáshoz hasonlatos viselkedésformák fejlődtek ki. Legközelebbi rokonainknál, az emberszabású majmoknál találták meg a puszira leginkább hasonlító gesztust, amelynek hátterében nem érzelmi, hanem praktikussági okok állnak. Az egymást kurkászó állatok a tisztogató folyamat végeként ajkaikkal távolítják el fajtatársuk testéről a szennyeződéseket és ráragadt parazitákat. Vagyis az ápoló, gondoskodó gesztus lezárására szolgál az a rész, amikor az egyik állat az ajkaival megérinti a másik testét.
Az elmélet alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a csókolózás akkor fejlődhetett ki őseinknél, amikor egyre több időt töltöttek a földön, és az erdős területektől a szárazabb, nyitottabb helyszínek felé mozogtak.