Támogató környezet
A szokásosnál is nagyobb törődésre és támogatásra lenne szükség - és itt most nemcsak arra a páciensre gondolunk, aki antidepresszánst kezdett el szedni, hanem a családjára, barátaira is. Nekik is meg kell tudniuk és érteniük, hogy mi történik szerettükkel, illetve hogyan tudnak segíteni neki. Ezért jó, ha a betegnél minden szükséges információ kinyomtatva is ott van, így akivel szeretné, talán még könnyebben meg tudja beszélni, min megy éppen keresztül.
Megfelelő szakember
Sok múlik a megfelelő orvos kiválasztásán is. Mentális betegségek esetén különösen fontos, hogy az adott szakember csak átnyújt-e egy receptet vagy empatikusabban áll a pácienseihez. Egy biztos: senkinek sem szabad magára vennie, ha az orvos nem kedves vele, netán nem részesíti kellő figyelemben. Tényleg nem kell bánkódni vagy mérgelődni emiatt, inkább - ha lehet - érdemes másik szakembert keresni.
Fontos a türelem
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Többen szembesülnek azzal is, hogy a mentális betegségeket a családjuk vagy a kollégáik úgy tekintik, mintha mondjuk egy fülgyulladás lenne: azt gondolják, aki elment orvoshoz, kapott gyógyszereket, egy-két héten belül jobban is lesz. Holott ez nem így van, az antidepresszánsok nem máról holnapra fejtik ki a hatásukat.
Minden rendben lesz
Fontos, hogy a gyógyszer szedésének megkezdésekor fogadjuk el: nem vagyunk jól, segítségre van szükségünk, a gyógyulás pedig időbe fog telni. Amikor felütik a fejüket az olyan kínzó gondolatok, mint például a "mikor leszek végre megint normális?", jelenjen meg a szemünk előtt egy pillangó bábja, amelynek még várnia kell arra, hogy gyönyörű lepke lehessen belőle. Tudatosítsuk magunkban újra és újra, hogy a gyógyulás időbe telik, de minden rendben lesz.
Fókuszáljunk magunkra!
Ha valaki antidepresszánsokat kezd el szedni, annak nem javasolt fontos döntéseket hozni - jobb, ha a beteg inkább a gyógyulásra és önmagára koncentrál.
Bízzunk az orvosokban!
Sokan sokfélét mondanak, például, hogy az antidepresszánsok nagyon károsak az egészségre, de ez nem feltétlenül igaz. Ajánlott az önjelölt szakértők helyett a szakorvosban bízni - ő tudja, hogy milyen gyógyszerrel lesz a leghatékonyabb a kezelés.
Hozzá kell szokni a gyógyszerhez!
Mint számos más gyógyszernek, az antidepresszánsoknak is lehetnek mellékhatásai, amelyekre nem biztos, hogy mindenki fel van készülve. Vannak, akik az első néhány hétben jobban szenvednek attól, hogy megváltozik az alvásigényük, az étvágyuk, vagy, mondjuk, letargikusnak érzik magukat, esetleg hányinger kínozza őket. Érdemes magunknak egy kis időt adni, a tünetek lassan enyhülhetnek.
Ne vállaljuk túl magunkat!
Ne akarjunk nagy dolgokat megvalósítani (például vacsorafőzés a teljes családnak, miközben teljes sminkben úgy teszünk, mintha minden rendben lenne), inkább csak kisebb célokban gondolkodjunk. Például ilyen lehet egy forró fürdő, egy kis alvás, vagy néhány oldal elolvasása abból a könyvből, amely már régóta vár ránk az éjjeliszekrényen. Ez utóbbit sem kell erőltetni: ha egy oldalt olvasunk szívesen, akkor egy napra legyen elég annyi. Másnap visszatérhetünk a dologra, ha szeretnénk.
Ne zárkózzunk el némán!
A kommunikáció nagyon fontos. Előfordulhat, hogy szeretteink tudni szeretnék, hogy vagyunk, mit érzünk, és azt gondolják, kihagyjuk őket az életünkből, csak mert nem beszélünk velük elég gyakran. Mondjuk el nekik, hogy ez nem így van, egyszerűen csak egy kis időre van szükségünk a gyógyuláshoz - és ezt az időt néha szívesebben töltjük csendben.
A gyógyszer csak egy eszköz a gyógyuláshoz
Az antidepresszáns nem old meg mindent, csak hozzájárul a gyógyuláshoz. Az esetek többségében érdemes a gyógyszer mellett étrendünket is megváltoztatni (ebben dietetikus is tud segíteni), illetve ajánlott olyan csoportokhoz csatlakozni, ahol hozzánk hasonló nehézségekkel küzdő emberek segítik egymást a tapasztalataikkal. Emellett érdemes rendszeresen konzultálni az orvossal, aki szükség esetén további tanácsokkal és segítséggel tud szolgálni.
Ez is érdekelhet
Forrás: themighty.com
