Általában a hangulatunk szerint választunk zenét, vagyis ha jókedvűek vagyunk, akkor szívesebben hallgatjuk a pörgős, vidám dalokat, viszont rossz hangulatunkban hajlamosak vagyunk a borúsabb, szomorúbb dallamokat választani. Milyen hatással van mindez a hangulatunkra? Az Index cikkéből kiderül!
Segít a szomorú zene, ha rosszkedvűek vagyunk?
Egy korábbi tanulmány arra kereste a választ, hogy miért hallgatunk bánatunkban olyan dalokat, amelyek megríkatnak. Az ír Limericki Egyetem kutatói hatvanöt 18 és 66 év közötti felnőttel töltettek ki online kérdőívet, amiben arra voltak kíváncsiak, hogy milyen zenét hallgattak, miután valamilyen negatív élmény érte őket. A kérdőív arra is kereste a választ, hogy milyen célból választották a szomorúbb melódiákat, valamint hogy maga a zene milyen funkciót tölt be az érzelmeik irányításában.
Az eredmények szerint a szomorú zene hallgatásának több célja is volt. Egyrészt azért választották a borúsabb melódiákat, hogy jobban megnyíljanak az egyes érzelmek előtt. Az emberek olyan zenéket akartak hallgatni, ami passzolt a lelki állapotukhoz, és azzal, hogy szomorúbb dalt hallgattak, könnyebben elfogadták és feldolgozták a negatív érzelmeiket. Mások pedig ezekkel a zenékkel az emlékezetüket stimulálnák - voltak, akik azért választottak egy-egy dalt, mert valamelyik elhunyt szerettéhez tudta kötni azt. Néhány válaszadónak egyszerűen jobban tetszettek ezek a dalok, de nem akartak a múltba révedni, sokan pedig a szomorú dalok szövegében is felfedeztek valamilyen pozitív üzenetet, ami felvidította őket.
Egyeseknek a szomorú dalok segítettek sírni , míg másoknak támaszt nyújtottak, mert azt érezhették, hogy nem csak nekik vannak problémáik, sokan küzdenek nagyobb gondokkal is. Voltak olyan esetek is, amikor a szomorú dalt csak a csend megtörése miatt választották, a pörgősebb, vidám dalokat ugyanis nem találták odaillőnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Egy másik vizsgálat során 38 depressziós nő zenehallgatási szokásait vetették össze ugyanennyi egészséges társáéval. Az eredmény alapján több depressziós választotta a melankolikus részleteket, mint a kontrollcsoport tagjai. A depresszióval küzdők nyugtatóbbnak találták a lassú, szomorú számokat. Vagyis az általános vélekedéssel ellentétben a depressziós emberek nem azért választották a szomorúbb dallamokat, mert még boldogtalanabbá akartak válni, ezektől a daloktól éppen hogy vidámabbnak érezhették magukat.
