Közel ezer, nem depressziós fiatal felnőtt (18-30 évesek) részvételével zajlott a közelmúltban egy amerikai kutatás , melynek szerzői először egy kérdőív kitöltésére kérték az alanyokat. Több kérdésre kellett válaszolniuk, egyebek mellett arra, átlagosan mennyi időt töltenek a közösségimédia-oldalakon naponta. Fél évvel később újra megvizsgálták őket, ekkor kiderült, hogy 10 százalékuknál már megjelentek a depresszió jellemzői.
A tudósok arra jutottak, hogy a legkevesebb időt (napi két órát vagy ennél kevesebbet) a közösségi oldalakon töltő alanyokhoz képest a legtöbbet facebookozó, instagramozó felhasználóknál (legalább napi öt óra) háromszor magasabb volt a depresszió kialakulásának kockázata.
A kutatócsoport olyan tényezőket is számításba vett, mint például az iskolázottság, a jövedelem, munkanélküliség, illetve olyan gyerekkori traumák, mint a fizikai bántalmazás vagy érzelmi elhanyagoltság - ezek szintén növelhetik a depresszió veszélyét -, ám a helyzet itt is ugyanaz volt: a több közösségimédia -használat a depresszió magasabb kockázatával járt.
Még egy érdekes részlet: egy másik tanulmány 299 olyan alanyánál, akik már depresszióval küzdöttek az adott kutatás kezdetén, idővel nem nőtt a Facebook és társainak használatával töltött idő napi szinten.
Ahány ember, annyi szokás
Egy másik szakértő, Nathaniel Counts arra hívja fel a figyelmet, hogy a depresszió bonyolult betegség, melynek kialakulásában nem lehet egyetlen tényező szerepét kiemelni. Például megeshet, hogy egy tinédzser vagy fiatal felnőtt otthon vagy az iskolában, munkahelyén épp egy nehéz helyzetben van, közben pedig a közösségi médiába menekül. Ez hozzájárulhat a depresszió kialakulásához - elősegítheti, de nem okozza azt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyébként pedig minden ember más - ahogyan az is, miért használjuk a közösségimédia-oldalakat. Vannak, akik a barátaikkal, messze élő szeretteikkel tartják így a kapcsolatot, mások, például a környezetükben meg nem értett fiatalok támaszt keresnek, emiatt csatlakoznak csoportokhoz, közösségekhez.
A legtöbben nem is egyetlen dologra használjuk a közösségi médiát: néha beszélgetünk, máskor a számunkra fontos csoportokban olvasgatunk, néha viszont csak céltalanul görgetünk. Ez az, ami a kutatók szerint ártalmas lehet, ugyanis kis idő múlva mások kirakatéletét látva sokan hajlamosak úgy érezni, hogy nem elég sikeresek, szépek, okosak.
Mi segíthet?
Egyrészt hasznos lehet, ha tudatosan használjuk a Facebookot, Instagramot és társaikat. Akár korlátozhatjuk is saját magunkat, hogy egy nap mennyi időt töltünk ezeken az online felületeken, másrészt pedig miután használtuk ezeket az oldalakat, kérdezzük meg önmagunktól, hogy érezzük magunkat.
Ha negatív érzések kezdenek a hatalmukba keríteni, vagy úgy látjuk, nem szolgál minket a dolog, vagy egyszerűen csak azon kapjuk magunkat, hogy percek óta unottan görgetünk, akkor azonnal érdemes kilépni, és valami olyasmivel tölteni a szabadidőnket, ami nemcsak produktívabb, hanem boldogabbá is tesz minket.
Ez is érdekelhet
Továbbá a kutatók szerint a már jól ismert social media platformokat is át kellene alakítani, és úgy megtervezni, hogy ne csak marketingcélokat szolgáljanak, hanem a felhasználók mentális jóllétét is.
