Depresszió

Az őszi-téli hónapokban nem ritka a lehangoltság, hiszen rövidülnek a nappalok, kevesebb a napfény és a borongós idő is rányomja bélyegét hangulatunkra.

A bipoláris zavar több, mint amit szinte mindenki átél: nem egyszerűen a jókedv és lehangoltság, az unottság és a tettvágy váltakozásáról van szó, hanem igazi érzelmi hullámvasútról.

Olvasónk, 4 és fél hónapos kismama és depressziós. Antidepresszánst is szedett, de mi a következménye mindennek?

Kevésbé depressziósok azok az emberek, akik halat esznek, állítja egy korábbi kutatásokat összefoglaló új vizsgálat.

Ha egy anyuka szomorú a szülés után, azt nehezen érti meg a környezete. "De hiszen ez életed legboldogabb időszaka" - rökönyödik meg a rokonság, a barátnők és a szomszéd néni, ha könnyekkel a szemében látják az édesanyát, akinek "elvileg" minden oka megvan a felhőtlen örömre.

Sokan önkéntelenül is elrejtik a depresszióra utaló jeleket - hogyan ismerhetjük mégis fel ezeket?

Világszerte megnőtt az öngyilkosságok száma az utóbbi évtizedekben. Az ázsiai országokban élő férfiak különösen veszélyeztetettek egy friss tanulmány szerint.

Mindenki szorong, ha valós vagy vélt veszélyt érzékel. Sőt, az tart életben és kényszerít biztonságos viselkedésre, hogy el akarunk menekülni, ha ijesztő dolgokat fedezünk fel. A feszült érzés azonban néha túlmegy az egészséges határon. És akkor valamit tenni kell.

A depresszióról mindenki tud valamennyit, de gyakran hiányos a betegségről alkotott kép. Ennek okán alább olvasható 7 meglepő tény, amit nem biztos, hogy tudott a depresszióról.

Régóta ismert, hogy a depresszióra a genetikai hátterünk is hajlamosíthat, a kutatók most több száz új gént hoztak összefüggésbe a kialakulásával.

Úgy tűnik, a tudománynak újabb érve van amellett, hogy miért irigyelhetik az éjszakai baglyok a korán kelőket. Egy tanulmány szerint a hajnali pacsirták nemcsak a depresszióra kevésbé hajlamosak, hanem általánosságban is boldogabbnak érzik magukat.

A stressz mindenkit érint. Bizonyos esetekben pozitív hatású is lehet, de az alábbi betegségek kialakulásáért például nagyon gyakran felelős.

Nagyon sokan szakítják meg idő előtt antidepresszánsaik szedését, mert szexuális zavart vagy egyéb problémát okoznak a számukra. Pedig mint most körképünkből kiderül, volnának egyéb lehetőségeik is.

Az amerikai depressziókutató társaság, az Anxiety and Depression Association of America felmérései szerint a kontinens lakosságának 5 százaléka, mintegy 15 millió ember szenved a depressziótól, igaz, senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mi is okozza a depressziót.

A major depresszió, vagy közismert nevén depresszió nem azonos azzal a hangulati nyomottsággal, amelyről az első kávé után panaszkodunk a borongós és hideg reggeleken a munkahelyünkön.

A legutóbbi kutatások szerint minden más ételnél jobban javíthatják hangulatokat a magvak: a süteményeknél, az édességeknél és igen, még a csokoládénál is jobban!

Mindnyájunk került már stresszhelyzetbe, ez teljesen normális velejárója az életnek. Van, amikor ez még doppingol is, máskor azonban a tartós stressz megbetegít. Nehezíti a koncentrációt, folyamatos belső nyugtalanságot okoz, alvási problémákhoz vezet.

A pihentető alvás a testi és lelki egészség elengedhetetlen feltétele. Fontos tudni, hogy már néhány napi kialvatlanság is rá tudja nyomni a bélyegét mindennapi teljesítményünkre, hosszú távon pedig még komolyabb károkat okozhat. Éppen ezért alvásproblémáinkra érdemes minél hamarabb megoldást keresni.

Lehangoltak vagyunk, pedig csicseregnek a madarak? Rosszul alszunk, fáj a gyomrunk, nyugtalanság gyötör minket? Lehet, hogy a depresszió tehet minderről!

Egyre többet tudunk a depresszióról, mégis akad olyan vonatkozása, melyről kevés szó esik. A szakemberek érdeklődése az elmúlt években a depresszióhoz társuló fájdalmak felé fordult, és mára kiderült: korántsem lényegtelen és ritka problémáról van szó.

József Attila és Kleopátra, Adolf Hitler és Marilyn Monroe, Kurt Cobain. Látszólag nem sok fűzi őket össze, mégis, ha az életük nem hasonlított egymásra, a haláluk részben igen.

A gyerek életkora szülei válásakor és későbbi depressziója összefüggést mutat: akik 15-19 évesek voltak, kisebb eséllyel szedtek felnőttként antidepresszánst, mint a négyévesnél fiatalabbak - írta a Norvég Közegészségügyi Intézet.