Ilyen hatóanyag bizony létezik. Az is igaz, hogy a szkopolamin egy Dél-Amerikában őshonos, a növény nedveiből származik (amelynek Magyarországon is ismerjük a rokonait, a beléndek- és maszlagféléket, amelyek szintén hatnak az idegrendszerre). A növényt arrafelé „az ördög lehelete” néven ismerik. A belőle származó szkopolamin beszámolók szerint az embereket valóságos zombikká változtatja, és blokkolja az emlékek kialakulását. Így azután, ha a drog hatása elmúlt, az áldozatok nem képesek összerakni, hogy mi történt velük. Emiatt ez a hatóanyag nagyon veszélyes, és súlyos visszaélésekre ad lehetőséget.
Az USA-ban sokan attól tartanak, hogy egy nemrégiben engedélyezett szkopolamin tartalmú receptre is kapható gyógyszert (amely a fül mögé ragasztandó transzdermális tapaszból adja át a hatóanyagát) széles körben lehet akár agymosásra is használni, s akaratuk ellenére dolgoztatni embereket, kvázi rabszolgaként.
Amikor a szkopolamin vegyület belép a véráramba, azonnal hatást gyakorol az agyra, amely egyfajta hipnotikus állapotba kerül, és az áldozat hisz annak, amit hall, s engedelmeskedik a parancsoknak. Ha pedig a szkopolamint összekeverik más idegrendszerre ható anyagokkal, azzal olyan fegyvert állíthatnak elő, amelyet Dél-Amerikában állítólag bűncselekmények tízezreinél alkalmaznak.
AZ USA tengeren túli biztonsági tanácsadó testülete (OSAC) mindenesetre figyelmeztetést adott ki, hogy az utazóknak például az ecuadori Quitóban tartani kell a szkopolaminos-támadásoktól. A testület szerint „nem hivatalos” becslések alapján évente mintegy 50 ezer szkopolaminos incidens fordulhat elő.
Val Curran professzor, a londoni UCL egyetem klinikai farmakológiai részlegének vezetője szerint túl sok az olyan rémtörténet, amely mögött nem állnak toxikológiai bizonyítékok. „A szkopolaminnal kapcsolatos ötletek egy kicsit erőltetettek, mert az egyes esetekben a hatóanyag bármi lehetett” – mondta.
Az Európai Kábítószer és Kábítószer-függőség Ellenőrző Központ (EMCDDA) eddig még sohasem tett említés róla, hogy (szemben a terjedő pletykákkal) a szkopolamintartalmú port belefújták volna valaki arcába, hogy hatalmukba kerítsék. A hatóanyag terjedését az akadályozza leginkább, hogy ez nem egy olyan pszichoaktív szer, amely kellemes érzéseket váltana ki az emberekben, így nincs is piaca, nem lehet megvenni az utcán.
A szkopolamin amnéziás hatását azonban nem csak rosszra lehet használni, hiszen az Alzheimer-kutatásban is szerepet kap. Többnyire azonban nagyon alacsony dózisban mozgásszervi betegségek kezelésébe vonják be transzdermális tapaszokat alkalmazva.
A hatóanyaggal kapcsolatos mítoszok a vele elkövetett bűncselekményekről, a rabszolgává tett dolgozó ezreiről, a titkosszolgálati kihallgatásokról sőt boszorkányságról minden valószínűség szerint fenn fognak maradni. Erre a mákonyra ugyanis lehet, hogy nagyobb az igény, mint a szkopolaminra.
Forrás: The Guardian